Magyar Dalszöveg

I'm so wired, fought it, seen it, tried it
I die for you on my terms
When I get my lessons learned
Apples, cherries, pain
Breathe in, breathe out, pain
No, no, Novocaine
Still maintain my grace

How come the more you have, the more that people want from you?
The more you burn away, the more the people earn from you
The more you pull away, the more that they depend on you
I've never seen a hero like me in a sci-fi
So I wonder if your needs are even meant for me
I wonder if you think that I could never raise you up
I wonder if you think that I could never help you fly
Never seen a hero like me in a sci-fi
But I'd save a life if I thought it belonged to you
Mary Magdalene would never let her loved ones down

I didn't know that you were lonely
If you'd have just told me, I'd be home with you
I didn't know that you were lonely
If you'd have just told me, I'd be running down the hills to you

When I visualize, all I see is black (Onyx)
Ground me to the floor, just a little more (Get it, onyx)
I know I've been gone, you've been all alone
Stoking up the fire for you
Set the place alight, call me late at night
And I'll be running home to you

I didn't know that you were lonely
If you'd have just told me, I'd be home with you
I didn't know that you were lonely
If you'd have just told me, I'd be running down the hills to be with you
If you had told me, I'd be running down the hills to be with you
I'd be running down the hills to be with you
And I'd have told you I was lonely too

Annyira be vagyok drótozva, küzdöttem, láttam, próbáltam
A saját tempómban halok meg érted
Amikor megtanulom a leckéimet
Almák, cseresznyék, fájdalom
Beszív, kifúj, fájdalom
Nem, nem, Novocain
Még mindig megtartom a kecsességem

Hogy lehet, hogy minél több dolgod van, annál többet akarnak tőled?
Minél jobban égsz, annál többet érnek el tőled az emberek
Minél jobban elhúzódsz, annál inkább függenek tőled
Sosem láttam hozzám hasonló hőst egy sci-fiben
Szóval csodálkozom, hogy a te szükségleteid egyáltalán nekem lettek tervezve
Csodálkozom, hogy azt gondolod-e, hogy sosem tudnálak felemeni
Csodálkozom, vajon azt gondolod-e, sosem tudnék segíteni a repülésben
Sosem láttam hozzám hasonló hőst egy sci-fiben
De megmentenék egy életetet, ha az gondolnám, hozzád tartozik
Mária Magdolna sosem okozott csalódást a szeretteinek

Nem tudtam, hogy magányos voltál
Ha elmondtad volna, otthon lettem volna veled
Nem tudtam, hogy magányos voltál
Ha elmondtad volna, rohantam volna át a dombokon hozzád

Amikor elképzelem, csak feketét látok (Ónix)
Szegezz a padlóhoz csak még egy kicsit (Érted, Ónix)
Tudom, eltűntem, egyes egyedül voltál
Zabáltad a tüzet
Felgyújtottad a helyet, késő éjszaka felhívtál
És rohanok haza hozzád

Nem tudtam, hogy magányos voltál
Ha elmondtad volna, otthon lettem volna veled
Nem tudtam, hogy magányos voltál
Ha elmondtad volna, rohantam volna át a dombokon, hogy veled legyek
Ha elmondtad volna, rohantam volna át a dombokon, hogy veled legyek
Rohantam volna át a dombokon, hogy veled legyek
És elmondtam volna, hogy én is magányos vagyok