Frank Sinatra - There's no you (1957)
There's no you
Angol dalszövegI feel the autumn breeze, it steals 'cross my pillow
As soft as a will-o'-the-wisp and in its song
There is sadness because there's no you
The lonely autumn trees, how softly they're sighing
'Cause summer is dying, they know that in my heart
There's no gladness because there's no you
The park that we walked in, the garden we talked in
How lonesome they seem in the fall
Stormy clouds hover and falling leaves cover
Our favorite nook in the wall
In spring we'll meet again, we'll kiss and recapture
That summertime rapture we knew and from that day
Never more will I say, "There's no you"
In spring we'll meet again, we'll kiss and recapture
That summertime rapture we knew and from that day
Never more will I say, "There's no you"
As soft as a will-o'-the-wisp and in its song
There is sadness because there's no you
The lonely autumn trees, how softly they're sighing
'Cause summer is dying, they know that in my heart
There's no gladness because there's no you
The park that we walked in, the garden we talked in
How lonesome they seem in the fall
Stormy clouds hover and falling leaves cover
Our favorite nook in the wall
In spring we'll meet again, we'll kiss and recapture
That summertime rapture we knew and from that day
Never more will I say, "There's no you"
In spring we'll meet again, we'll kiss and recapture
That summertime rapture we knew and from that day
Never more will I say, "There's no you"
Nem vagy itt
Magyar dalszövegÉrzem az őszi szellőt, a párnámon keresztüllopózik
Olyan finoman, mint egy lehetetlen és annak a dala
Szomorúság van, mert nem vagy itt
A magányos őszi fák milyen finoman sóhajtanak
Mert haldoklik a nyár, tudják a szívemben
Nincs hála, mert nem vagy te itt
A park, amiben sétáltunk, a kert, ahol beszéltünk
Milyen magányosnak tűnnek ősszel
Viharos felhők maradnak és hulló levelek fedik be
A kedvenc sarkunkat a falon
Tavasszal újra találkozunk, csókolózni fogunk és felelevenítjük
A nyári boldogságot, amit ismertünk és attól a naptól kezdve
Soha többé nem fogom mondani, hogy nem vagy itt
Tavasszal újra találkozunk, csókolózni fogunk és felelevenítjük
A nyári boldogságot, amit ismertünk és attól a naptól kezdve
Soha többé nem fogom mondani, hogy nem vagy itt
Olyan finoman, mint egy lehetetlen és annak a dala
Szomorúság van, mert nem vagy itt
A magányos őszi fák milyen finoman sóhajtanak
Mert haldoklik a nyár, tudják a szívemben
Nincs hála, mert nem vagy te itt
A park, amiben sétáltunk, a kert, ahol beszéltünk
Milyen magányosnak tűnnek ősszel
Viharos felhők maradnak és hulló levelek fedik be
A kedvenc sarkunkat a falon
Tavasszal újra találkozunk, csókolózni fogunk és felelevenítjük
A nyári boldogságot, amit ismertünk és attól a naptól kezdve
Soha többé nem fogom mondani, hogy nem vagy itt
Tavasszal újra találkozunk, csókolózni fogunk és felelevenítjük
A nyári boldogságot, amit ismertünk és attól a naptól kezdve
Soha többé nem fogom mondani, hogy nem vagy itt
Facebook hozzászólások