Magyar Dalszöveg

God has taken my eyes
If I see no reflection
How the hell do I know I'm alive?
As the darkness bleeds into my mind
The force that screams to give up
Is grave enough to carve my name into a stone

Inspired by hope or defined by disease?
If you knew what it meant to be me

Could you close your eyes and never say "never"?
Or would you call this the end of the road?
I'm running out of memories, a shell of what I used to be
As this curse drains the life out of me

God has taken my eyes
Yet blind faith couldn't kill me
It just is what it is between him and I
I've made sense of my senses
And found my defenses internally
This is what sets me free

Inspired by hope or defined by disease?
If you knew what it meant to be me

Could you close your eyes and never say "never"?
Or would you call this the end of the road?
I'm running out of memories, a shell of what I used to be
As this curse drains the life out of me

Even if I never see again
I know I will breathe again
With the strength of a thousand men
I won't let this be my end

Even if I never see again
I know I will breathe again
With the strength of a thousand men
I won't let this be my end

Inspired by hope or defined by disease?
If you knew what it meant to be me

Could you close your eyes and never say "never"?
Or would you call this the end of the road?
I'm running out of memories, a shell of what I used to be
As this curse drains the life out of me
I won't let this drain the life out of me

Isten elvette a szemeimet
De ha nem láthatom a tükörképem
Honnan kéne tudnom, élek-e még?
Ahogy a sötétség vérként ivódik elmémbe
Az erő, ami azt ordítja, adjam fel
Nyugalommal karcolja nevemet a sírkőre

Remény ihlette, vagy halálos kór?
Ha tudnád, milyen a helyemben lenni

Becsuknád-e szemeid és nem mondanád többé, hogy "soha"?
Vagy tudnád, hogy az út végéhez értünk?
Kezdenek elhalványodni emlékeim, a héj, ami egykor én voltam
Ahogy ez az átok kiszívja az életet belőlem

Isten elvette a szemeimet
De a vak sors így sem tud végezni velem
Csak ez van ő közte és köztem
Érzékeimre hagyatkoztam
És felépítettem belső védelmem
Végül ez tesz engem szabaddá

Remény ihlette, vagy halálos kór?
Ha tudnád, milyen a helyemben lenni

Becsuknád-e szemeid és nem mondanád többé, hogy "soha"?
Vagy tudnád, hogy az út végéhez értünk?
Kezdenek elhalványodni emlékeim, a héj, ami egykor én voltam
Ahogy ez az átok kiszívja az életet belőlem

Ha soha nem is látok többé már
Ugyanúgy lélegezni fogok
Ezer ember erejével
Nem engedem, hogy ez legyen a végzetem

Ha soha nem is látok többé már
Ugyanúgy lélegezni fogok
Ezer ember erejével
Nem engedem, hogy ez legyen a végzetem

Remény ihlette, vagy halálos kór?
Ha tudnád, milyen a helyemben lenni

Becsuknád-e szemeid és nem mondanád többé, hogy "soha"?
Vagy tudnád, hogy az út végéhez értünk?
Kezdenek elhalványodni emlékeim, a héj, ami egykor én voltam
Ahogy ez az átok kiszívja az életet belőlem
Nem engedem, hogy kiszívja az életet belőlem