Magyar Dalszöveg

I’m a princess cut from marble, smoother than a storm.
And the scars that mark my body, they’re silver and gold,
My blood is a flood of rubies, precious stones,
It keeps my veins hot, the fire's found a home in me.
I move through town, I’m quiet like a fight,
And my necklace is of rope, I tie it and untie.

And now people talk to me, but nothing ever hits home
People talk to me, and all the voices just burn holes.
I’m done with it...

[repeat]
This is the start of how it all ends
They used to shout my name, now they whisper it
I’m speeding up and this is the red, orange, yellow flicker beat sparking up my heart
We're at the start, the colours disappear
I never watch the stars, there’s so much down here
So I just try to keep up with the red, orange, yellow flicker beat sparking up my heart

I dream all year, but they’re not the sweet kinds
And the shivers move down my shoulder blades in double time

And now people talk to me, I’m slipping out of reach now
People talk to me, and all their faces blur
But I got my fingers laced together and I made a little prison
And I’m locking up everyone who ever laid a finger on me
I’m done with it...

[repeat] This is the start...

And this is the red, orange, yellow flicker beat sparking up my heart
And this is the red, orange, yellow flicker beat-beat-beat-beat

Márványszobor királylányként viharnál lágyabb'
Testemre arany és ezüst hegeket vágtak
Eremben drágaköves folyam árad
Vérem forróságban, testemben a tűz otthona.

Városon át csendes harcként mozgok
Nyakékem kötélből, mit megkötök, kioldok.

Emberek szavát hallom, de nem érkeznek hozzám
Csak szavak jönnek és a hangok égetnek át

Befejeztem, óh.

Ez már a kezdete a végnek.
Most suttogják nevem, kiáltva hívtak rég
Felgyorsulok, szívemet vörös-narancs-sárga lobbanás szikráztatja meg

Elsőt lépjük, a színek eltűnnek
a sok csillag itt lent sosem érdekelt
Inkább csak fenntartanám a narancsvörös lobbanással szikráztatva szívem

Nem édeset, de mindig álmodom
Borzongásaim túlóráznak lapockáimon.

Emberek szavát hallom, de most eltávolodom
Hozzám beszélnek ám arcuk elmosódik
És ujjaim összefonva kicsiny börtönné
Mindenki kívül reked, aki egykor ujjával hozzámért.

Befejeztem, óh.

És vörös sárga narancs lobbanás szikráztatja szívemet.
És a vörös sárga narancs lobbanás üt-üt-üt-üt