Magyar Dalszöveg

I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
Oh, God, it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head

'Cause I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
All I know is that it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head

How do you feel? That is the question
But I forget you don't expect an easy answer
When something like a soul becomes initialized and folded up
Like paper dolls and little notes, you can't expect a bit of hope

So while you're outside looking in, describing what you see
Remember what you're staring at is me

'Cause I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
All I know is that it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head

How much is real? So much to question
An epidemic of the mannequins, contaminating everything
We thought came from the heart, but never did right from the start
Just listen to the noises, null and void instead of voices

Before you tell yourself, it's just a different scene
Remember it's just different from what you've seen

I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
And all I know is that it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head
'Cause I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
And all I know is that it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head

And it's the stars, the stars
That shine for you
And it's the stars, the stars
That lie to you, yeah-ah
And it's the stars, the stars
That shine for you
And it's the stars, the stars
That lie to you, yeah-ah

I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
Oh, God, it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head
'Cause I'm looking at you through the glass
Don't know how much time has passed
All I know is that it feels like forever, but no one ever tells you
That forever feels like home, sitting all alone inside your head

And it's the stars, the stars
That shine for you, yeah-ah
And it's the stars, the stars
That lie to you, yeah-ah
And it's the stars, the stars
That shine for you, yeah-ah
And it's the stars, the stars
That lie to you, yeah, yeah
Oh, and the stars
Oh, and the stars, they lie

Nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
Úristen, egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben

Mert nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
Csak azt tudom, hogy egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben

Hogy érzed magad? Ez a kérdés
De elfelejtem, hogy nem vársz el könnyed választ
Mikor valami olyasmi, mint egy lélek, iniciált és összehajtott lesz
Mint a papírbabák és a kis cetlik, nem várhatsz el egy csepp reményt sem

Szóval amíg kintről nézel be, leírod, amit látsz
Emlékezz, hogy amire bámulsz, az én vagyok

Mert nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
Csak azt tudom, hogy egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben

Mennyi ebből valódi? Olyan sok a kérdés
Egy járvány a próbababák közt, mindent beszennyez
Azt hittük, a szívből jött, de a kezdetektől nem így volt
Csak figyelj a zajokra, semmi és űr hangok helyett

Mielőtt azt mondod magadnak, ez csak egy másik jelenet
Emlékezz, csak attól más, amit láttál

Nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
És csak azt tudom, hogy egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben
Mert nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
És csak azt tudom, hogy egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben

És a csillagok, a csillagok
Érted ragyognak
És a csillagok, a csillagok
Hazudnak neked
És a csillagok, a csillagok
Érted ragyognak
És a csillagok, a csillagok
Hazudnak neked

Nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
Úristen, egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben
Mert nézlek az üvegen át
Nem tudom, mennyi idő telt el
Csak azt tudom, hogy egy örökkévalóságnak érződik, de soha senki nem mondja el
Hogy az örökkévalóság olyan érzés, mint otthon ülni egyedül a fejedben

És a csillagok, a csillagok
Érted ragyognak
És a csillagok, a csillagok
Hazudnak neked
És a csillagok, a csillagok
Érted ragyognak
És a csillagok, a csillagok
Hazudnak neked
És a csillagok
És a csillagok hazudnak