Magyar Dalszöveg

I try
To live in black and white but I'm so blue
I'd like
To mean it when I say I'm over you

But that's still not true
And I'm still so blue

I thought we were the same
Birds of a feather
Now I'm ashamed
I told you a lie, désolé, mon amour
I'm trying my best
Don't know what's in store
Open up the door
In the back of my mind
I'm still overseas
A bird in a cage
Thought you were made for me

I try
To live in black and white but I'm so blue (but I'm not what you need)
I'd like (I'm not what you need)
To mean it when I say I'm over you
But that's still not true, true

And I'm still so blue
I'm true blue, true blue
I'm true blue

You were born bluer than a butterfly
Beautiful and so deprived
Of oxygen
Colder than your father's eyes
He never learned to sympathize
With anyone

I don't blame you
But I can't change you
Don't hate you (Don't hate)
But we can't save you (Can't save)

You were born reaching for your mother's hands
Victim of your father's plans to rule the world
Too afraid to step outside
Paranoid and petrified of what you've heard

But they could say the same 'bout me
I sleep 'bout three hours each night
Means only twenty-one a week now, now
And I could say the same 'bout you
Born blameless
Grew up famous
Too
Just a baby born blue now, now

I don't blame you
But I can't change you
Don't hate you
But we can't save you

But when can I hear the next one?

Próbálok
Fekete-fehérben élni, de olyan szomorú vagyok
Szeretném
Komoly gondolni, mikor azt mondom, túl vagyok rajtad

De ez még nem igaz
S még mindig olyan szomorú vagyok

Azt hittem, mi ketten egyformák vagyunk
Rokonlelkek
Most szégyellem magam
Hazudtam neked, bocsáss meg, szerelmem
Keményem próbálkozom
Nem tudom mi vár még rám
Nyisd ki az ajtót
A gondolataim mélyén
Még ég az óceán túloldalán vagyok
Akár egy kalitkába zárt madár
Azt hittem, te nekem lettél teremtve

Próbálok
Fekete-fehérben élni, de olyan szomorú vagyok (de én nem vagyok hozzád való)
Szeretném (Én nem vagyok hozzád való)
Komoly gondolni, mikor azt mondom, túl vagyok rajtad
De ez még nem igaz, igaz

S még mindig olyan szomorú vagyok
Olyan szomorú, olyan szomorú
Olyan szomorú

Kékebbnek születtél, mint egy pillangó
Gyönyörű és oxigéntől
Fosztott
Ridegebb, mint apád tekintete
Aki sosem tanult meg együtt érezni
Senkivel

Nem hibáztatlak
De képtelen vagyok megváltoztatni téged
Nem gyűlöllek (Nem gyűlöllek)
De nem tudunk megmenteni (Nem tudunk megmenteni)

Anyád kezeiért nyúlva születtél
Apád terveinek áldozataként, hogy urald a világot
Túlságosan félsz attól, hogy kitedd a lábad a házból
Paranoid vagy, s a hallottaktól megdermedsz a félelemtől

De ez rólam is elmondható
Alszom vagy három órát éjjelente
Ami most már huszonegyet jelent hetente
És ugyanez elmondható rólad is
Ártatlanul születtél
Híres lettél
Te is
Csak egy csecsemő, aki most kéknek született

Nem hibáztatlak
De képtelen vagyok megváltoztatni téged
Nem gyűlöllek
De nem tudunk megmenteni

De mikor hallhatom a következőt?