Magyar Dalszöveg

[Verse 1]
You dig down underground now
Through the soil, through the cooling clay
As the din fades above you
You're moving, you're secret, you're nowhere, it's all good
And no lights lead you onwards
And no signs point you on your way
Just earth in all directions
It's endless, it's mapless, no compass, no north star

[Verse 2]
You're all gone cause they can't find you
You're lost cause they don't know the way
They blame themselves, they blame each other
They're angry, they're sorry, they're worried, you don't care
The shovels scrape somewhere up there
They just want to know if you're okay
Morse code tapped with hammers
You hear it, you know it, ignore it, you're on your way

[Verse 3]
But at some point you've gotta come up for air
You wipe the rocks and mud, and dirt out of your hair
You're blind and queasy with a growing sense of despair
You don't know anyone
You look around yeah, trying to find someone you know
You put your hand up in the air, you kinda wave hello
But if they do care, oh, they're not letting it show
This can't be new to you

[Bridge]
There's a feeling coming back
Connected by a thread
It's pulling at your hands like a spider web
Like a kite that isn't there

[Chorus]
If it's a life of possibilities
That pulls you away, that claws and tears
And challenges you to stay, well then
If it's a life of possibilities
That you've gotta live well, don't be surprised
When they don't remember you or simply don't want to

Leásol mélyre a föld alá
át a talajon át a hűtő agyagon
ahogy a lárma elcsendesedik fölötted
mozgásban vagy titokban tartod sehol sem vagy minden jó
és semmilyen fény sem vezet téged
nincs útbaigazítás az utadon
csak föld minden irányban
végtelen feltérképezetlen nincs iránytű vagy sarki fény

teljesen eltűntél mert nem tudnak megtalálni
el vagy veszve mert ők nem tudják az utat
magukat hibáztatják meg egymást
dühösek sajnálnak aggódnak de téged nem érdekel
az ásók kaparnak valahol odafönn
csak azt akarják tudni hogy jól vagy e
morze kód kalapácsokkal leütve
hallod tudomásul veszed ignorálod az utadon vagy

de egyszer úgyis fel kell jönnöd levegőért
ahol kikaparhatod a köveket és a sarat a hajadból
vaksi vagy undorító egy egyre növekvő aggodalommal
nem ismersz senkit
igen körbenézel keresve valakit akit ismersz is
felcsapod a kezed és furcsán intesz egy hellot
de ha érdekli is őket azta de jól titkolják
ez nem lehet neked új dolog

van egy érzés ami visszatért
összekötve egy cérnával
húzza a kezed mint egy pók hálója
mint egy papír sárkány ami nincs is ott

ha ez tényleg egy élet tele lehetőségekkel
ami elránt téged megkarmol és széttép
és aztán még kihív hogy maradj ott, hát akkor ez tényleg egy élet tele lehetőségekkel
amit jól kell leélned hát ne lepődj meg amikor nem emlékeznek rád vagy csak egyszerűen nem akarnak