Magyar Dalszöveg

A boy of anguish, now he's a man of soul
Traded in his misery for the lonely life of the road
The years were cruel to him
No, he won't let them go
Lays awake tryna' find the man inside to pack his bags and escape this world

I've never been so torn up in all of my life
I should have seen this coming
I've never felt so hopeless than I do tonight
I don't wanna do this anymore, I'm moving on

He wanted to change the world, to make it all worthwhile
So he put his pen to paper and poured out everything inside
His red eyes tearing up at the man that he'd became
Slowly, but surely on the fast track to falling into his grave

I've never been so torn up in all of my life
I should have seen this coming
I've never felt so hopeless than I do tonight
I don't wanna do this anymore, I'm moving on

I can't believe I've come so far in such a time
And I'm still fighting on my own
If I stop to catch my breath up I might never breathe again, so just know this:

I've never been so torn up in all of my life, I can't believe I let myself break down

I've never been so torn up in all of my life
I should have seen this coming
I've never felt so hopeless than I do tonight
I don't wanna do this anymore, I'm moving on

I've never been so torn up in all of my life
I should have seen this coming
I've never felt so hopeless than I do tonight
I don't wanna do this anymore, I'm moving on

A boy of anguish now, he's a man of soul
Traded in his misery for the lonely life of the road

Egy szorongó fiú most ő egy ember lelke
Az ő szenvedésében kereskedtek az út magányos életéért
Az évek kegyetlenek voltak neki
Nem, nem fogja elengedni őket
Éberen fekszik, próbálja megkeresni az férfit önmagában, hogy összepakolja a táskáit és elszökjön a világból

Egész életemben nem voltam ennyire széttépve
Látnom kellet volna, hogy ez lesz
Sosem voltam ennyire reménytelen, mint ma éjjel
Nem akarom ezt tenni többé, továbbmegyek

Meg akarta változtatni a világot, hogy mindez érdemes legyen
Szóval a tollát a lapra rakta és kiöntött mindent magából
A vörös szemei szétszakították az embert, aki lehetett volna
Lassan, de biztosan a gyors úton esett a sírjába

Egész életemben nem voltam ennyire széttépve
Látnom kellet volna, hogy ez lesz
Sosem voltam ennyire reménytelen, mint ma éjjel
Nem akarom ezt tenni többé, továbbmegyek

Nem hiszem el, milyen messze jöttem annyi idő alatt
És még mindig egyedül küzdök
Ha nem kapom el a lélegzetem, talán sosem lélegzek újra, szóval csak tudd ezt:

Egész életemben nem voltam ennyire széttépve, nem hiszem el, hogy hagytam magamat letörni

Egész életemben nem voltam ennyire széttépve
Látnom kellet volna, hogy ez lesz
Sosem voltam ennyire reménytelen, mint ma éjjel
Nem akarom ezt tenni többé, továbbmegyek

Egész életemben nem voltam ennyire széttépve
Látnom kellet volna, hogy ez lesz
Sosem voltam ennyire reménytelen, mint ma éjjel
Nem akarom ezt tenni többé, továbbmegyek

Egy szorongó fiú most ő egy ember lelke
Az ő szenvedésében kereskedtek az út magányos életéért