Magyar Dalszöveg

(The thick color of a rainy day in Seoul)
The racing cars,
the squirming umbrellas all over the place
It’s cloudy and the air is clear
(The rain stops and the reflection in the puddle)
With a light gray background,
why am I standing here?
I don’t know if I have a lot of thoughts or no thoughts at all

I wake up when it’s just about to get bright outside
I brush back my hair when my exhausted hands
The memopad with the song I couldn’t complete last night
I’ll finish it today
as I shut my eyes and let out a sigh
What excuse can I give? I try to make something up
It’s unfinished anyway so I’ll just make anything up
Then I turned my eyes to the window and everything looks gray
Gray city, gray buildings, gray roads, gray rain
Everything in this world is slow
My younger sibling who woke up keeps talking back
I keep opening and closing the innocent refrigerator
With the unknown empty feeling that washes over me
I think that I should just go outside
Without even an umbrella
I can clearly hear the rain hitting the earth
I smile, it’s the best background music
Like a crazy guy, I start to hum
I wonder what time it is

The thick color of a rainy day in Seoul
I still can’t fall asleep as I fade away
The rain stops and the reflection in the puddle
I see myself looking more miserable today

It’s a rainy night, the rain knocks on my window,
it hits my heart
With my sore shoulders, I look at my phone and see a text,
“How are you these days?”
My friend’s text gets my emotions going
As I inhale the scent of the wet rain,
I stretch and go to the bathroom
Then I greet myself, half asleep in the mirror
I have no one to meet
but I take a longer shower than usual
Rain is still falling outside the house
I have no where to go but I take my umbrella
And walk outside without a plan
my shoes get dirty,
As if the rain wants its existence to be known
Am I someone who engraved, like the rain,
my existence to you?
If not, am I just someone
who came and went like a rain shower?

The thick color of a rainy day in Seoul
I still can’t fall asleep as I fade away
The rain stops and the reflection in the puddle
I see myself looking more miserable today

I get up and when I feel sore,
I look out the window
As if it knows how my body feels, the rain is falling
welling up in the window, I felt it,
As I look at the raindrops
The tears that were flowing down my heart
With that strange feeling,
I look outside and it looks like my situation
The rain that falls like a melody makes everything seem andante
I get ready and leave,
opening the umbrella that was as wrinkled as my face
As I walk, the moment I heard the rain
I wondered who this rain was falling for
against the lonely gray cement
A sound that hits
Come slow down

The thick color of a rainy day in Seoul
I still can’t fall asleep as I fade away
The rain stops and the reflection in the puddle
I see myself looking more miserable today

Even when this rain stops, when the clouds go away
I stand here, just the same
Without saying anything, looking at the world
There, a not so beautiful me is looking at myself

(Az erős színe egy esős napnak Seoulban)
A száguldó kocsik
Esernyők mindenhol
Felhős az idő és tiszta a levegő
(megáll az eső és visszatükröződik a pocsolya)
Egy világos szürke háttérrel
Miért állok itt?
Nem tudom hogy sok gondolatom van-e vagy semennyi

Akkor kelek mikor kint vilégos kezd lenni
Hátrafésülöm a hajam mikor kifárad a kezem
A jegyzettömb a dallal melyet nem tudtam tegnap befejezni
Ma befejezem
Miközben becsukom a szemeim és sóhajtok egyet
Milyen kifogást tudok adni? Próbálok valamit kitalálni
Amúgy is befejezetlen úgyhogy csak kitalálok valamit
Aztán az ablak felé fordultam és minden szürkének tűnt
Szürke város, szürke épületek, szürke utak, szürke eső
Minden ebben a világban lassú
A fiatalabbik testvérem aki felkelt folyton visszabeszél
Ki-becsukogatom az ártatlan hűtőt
Az ismeretlen, üres érzéssel mely rámtört
Szerintem jobb lesz ha csak kimegyek
Esernyő nélkül
Tisztán hallom az esőt ahogy a földet éri
Mosolygok, ez a legjobb háttér zene
Mint egy őrült fickó, elkezdek dúdolni
Vajon hány óra

Az erős színe egy esős napnak Seoulban
Még mindig nem tudok elaludni ahogy elhomályosulok
Az eső megáll és a pocsolya visszatükröződik
Látom hogy ma még szomorúbb vagyok

Esős nap van, az eső kopog az ablakomon, az szívemet üti
A fájós vállaimmal a telefonomra nézek és látom van egy új üzenetem
"Hogy vagy manapság?"
A barátom üzenetétől érzelmes leszek
Ahogy beszívom a nedves eső illatát
Nyújtózkodom és kimegyek a fürdőbe
Aztán köszönök magamnak, félig alva a tükörben
Nincs senkim akivel találkozhatnék
De tovább zuhanyzommint szoktam
Az eső még mindig zuhog odakint
Nincs hova mennem de viszem az esernyőm
És kisétálok bármilyen terv nélkül
A cipőim piszkosak lesznek
Mintha az eső jelezni akarná létezését
Olyasvalaki lennék aki, akár az eső, beléd véste a létezését?
Ha nem, csak olyasvalaki vagyok
Aki jött-ment mint a zuhogó eső?

Az erős színe egy esős napnak Seoulban
Még mindig nem tudok elaludni ahogy elhomályosulok
Az eső megáll és a pocsolya visszatükröződik
Látom hogy ma még szomorúbb vagyok

Felkelek és mikor rosszul érzem magam
Kinézek az ablakon
Mintha tudná hogy érzi magát a testem, zuhog az eső, összegyűlik az ablakon, éreztem
Ahogy az esőcseppeket nézem
A könnycseppek melyek lefolytak a szívemen
Azzal a furcsa érzéssel
Kinézek és olyan mint az én helyzetem
Az eső mely úgy esik mint egy dallam mindent andanteba tesz
Elkőszülődök és elmegyek
Kinyitom az esernyőt mely olyan ráncos mint az arcom
Ahogy sétálok, amint meghallom az esőt
Azon gondolkozom, kinek esik ez az eső
A magányos, szürke cementre
Egy hang mely leesik
Lassan jön le

Az erős színe egy esős napnak Seoulban
Még mindig nem tudok elaludni ahogy elhomályosulok
Az eső megáll és a pocsolya visszatükröződik
Látom hogy ma még szomorúbb vagyok

Mikor meg is áll ez az eső, mikor elmennek a felhők
Itt állok, ugyanúgy
Anélkül hogy bármit is mondanék, a világot nézve
Ott, egy nem valami szép énem nézi magát