Magyar Dalszöveg

To another commotion
To another disruption
To another explosion
I raise my glass
To another investment
Into the future of wasteland
Well here’s to pulling the waistband

But I know at least I thought, at least I fight
At least I know at least I tried
I know I thought, I know I’ll fight
Tonight I kiss the world goodbye

We are one, and one is all
Through self-destruction we fall
Close your eyes, to darkened skies
Our ignorant demise

To another obsession
Over another possession
Another deal well made
Well I raise my glass
And to the blissful ignoring
That the unclaimable objects
Decide our pitfall or prospect

I know at least I thought, at least I fight
At least I know at least I tried
I know I thought, I know I’ll fight
Tonight I kiss the world goodbye

We are one, as one we fall
Our self-destruction of all
Close your eyes, to darkened skies
Our ignorance in demise

This will lead to personal gain
But I won’t feel any personal pain
All the global implications in vain
Yes the price is high but so are the stakes
This belongs to all of us so
really this belongs to no one at all
When it comes to owning up to our fall
Better brace yourself for the end of it all

Egy újabb zűrzavarra,
Egy újabb bomlásra,
Egy újabb kirobbanásra
Emelem a poharamat
Egy újabb befektetésre
A pusztaság jövőjébe
Hát eddig húzom a derékszíjat

De tudom, hogy én legalább gondolkodok, legalább harcolok,
Legalább tudok, legalább próbálkozok
Tudom, hogy gondolkodok, tudom, hogy harcolni fogok
S ma éjjel búcsúcsókot adok a világnak

Egyek vagyunk, mi mind egyek vagyunk
Átesünk az önpusztításon
Hunyd le a szemed, a besötétedett égboltba,
A tudatlan halálunkra

Egy újabb lidércnyomásba
Át egy újabb megszállottságba
Egy szerencsés megállopodásra
Emelem a poharamat
És egy áldott semmibe vevésre
Hogy az igényeletlen tárgyak
Határozzák meg a kudarcunkat, avagy a kilátásunkat

Tudom, hogy én legalább gondolkodok, legalább harcolok,
Legalább tudok, legalább próbálkozok
Tudom, hogy gondolkodok, tudom, hogy harcolni fogok
S ma éjjel búcsúcsókot adok a világnak

Egyek vagyunk, egyekként bukunk el
Mindegyikünk önpusztítása
Hunyd le a szemed, a besötétedett égboltba,
A tudtlanságunk a halálban

Ez vezet majd a személyes hasznunkhoz
De én nem érzek semmilyen személyes fájdalmat
Minden globális következmény kárba veszik
Igen, az ár az magas, akárcsak a tét
De ez csak miránk vonatkozik, szóval
Rajtunk kívül ebbe tényleg senki sem ütheti bele az orrát
Mikor úgy jön, hogy elbukunk
Jobb, ha megcsíped magad, hogy véget vess ennek az egésznek