Magyar Dalszöveg

Every night of the year
The dancer confronts her fear
'Bout her image and her worth
Or whether she's doomed or cursed
To be insecure for the rest of her days
And as she climbs up on a stage
She glances at the perverts who pay her wage
She says, "Life is suffering, oh, yes, I know
But could you let me go?"

'Cause I'm the one you're gonna miss
I'm the one that you'll hold dear
About me, they'll reminisce
Every night of the year

Every night of the year
The writer confronts his fear
Has he done all he could
And will he be understood?
Or will his work be a dime-store luxury?
And as he sits at his desk
He starts to burn up all his texts
He says, "Pain is pleasure, or so they say
But me, I gotta find my own way"

'Cause I'm the one you're gonna miss
I'm the one that you'll hold dear
About me, they'll reminisce
Every night of the year

Every night of the year
The actress confronts her fear
Little one steps on a stage
She thinks, "What am I doing here?"
And as she takes her mark, she says, wondering, "Is this a phase?"
And is this all a gift
Or is she missing all of it?
But if she sees her mom smile
Then it really drives her wild
'Cause her acceptance and approval was worth her while

When there's nowhere to run and hide
It's just me and you behind the mirror
She keeps screamin' inside
Every night of the year

Az év minden éjszakáján
A táncos szembenéz a félelmével
A testéről és az értékéről
Vagy azzal, hogy meg van átkozva, vagy el van rontva
Hogy bizonytalan a hátralevő napjaiban
És ahogy felmegy a színpadra,
A perverzekre néz, akik őt kifizetik
Azt mondja: "Az élet szenvedés, igen, tudom
De elengednél?"

Mert én fogok hiányozni neked
Én vagyok az, aki kedves hozzád
Rólam fognak nosztalgiázni
Az év minden éjszakáján

Az év minden éjszakáján
Az író szembenéz a félelmével
Megtett mindent, amit tudott,
És meg fogják érteni?
És ahogy ül az asztalánál
Elkezdi elégetni az összes szövegét
Azt mondja: "A fájdalom öröm, vagyis ezt mondják,
De én, nekem meg kell találnom a saját utam"

Mert én fogok hiányozni neked
Én vagyok az, aki kedves hozzád
Rólam fognak nosztalgiázni
Az év minden éjszakáján

Az év minden éjszakáján
A színésznő szembenéz a félelmével
Kisgyerek lép fel a színpadra
Azt gondolja: "Mit csinálok itt?"
És ahogy megkapja a jelzését, csodálkozva azt mondja: "Ez egy átmenet?"
És ez mind egy ajándék,
Vagy lemarad mindenről?
De ha látja mosolyogni az anyjár
Az tényleg megőrjíti
Mert az ő elfogadása és jóváhagyása megérte

Amikor nincs hova futni és elbújni
Csak te meg én vagyunk a tükör mögött
Ő tovább sikít belül
Az év minden éjszakáján