Hannes Wader - Schon so lang (vier Strophen) (1972)
Schon so lang (vier Strophen)
Angol dalszövegHannes Wader
Schon so lang (vier Strophen)
Bin auf meinem Weg
Schon so lang'
Zerschlagen und träg'
Schon so lang'
Bin müde und leer
Will nach Süden ans Meer
Bin auf meinem Weg
Ohne Wiederkehr
Schon so lang'
Seh' die Kriege, die Not
Schon so lang'
Ruinen und Tod
Schon so lang'
Seh' die Tränen, die Wut
Seh' die Wunden das Blut
Erwürgt und verfault
Was stark war und gut
Schon so lang'
Seh' die Welt oft im Traum
Schon so lang'
Als Pilzwolkenbaum
Schon so lang'
Euch, ihr Herren der Welt
Eure Lügen, den Mord
An Millionen, die glauben
An euer Wort
Schon zu lang'
Nicht nur Greuel gescheh'n
Schon so lang'
Hab' die Liebe geseh'n l
Schon so lang'
Seh' die Hoffung, den Mut
Seh' den Glauben, die Glut
Und was sich in Gesichtern
Von Kindern tut
Schon so lang'
Bin auf meinem Weg
Schon so lang'
Zerschlagen und träg'
Schon so lang'
Bin müde und leer
Will nach Süden ans Meer
Bin auf meinem Weg
Ohne Wiederkehr
Schon so lang'
Schon so lang (vier Strophen)
Bin auf meinem Weg
Schon so lang'
Zerschlagen und träg'
Schon so lang'
Bin müde und leer
Will nach Süden ans Meer
Bin auf meinem Weg
Ohne Wiederkehr
Schon so lang'
Seh' die Kriege, die Not
Schon so lang'
Ruinen und Tod
Schon so lang'
Seh' die Tränen, die Wut
Seh' die Wunden das Blut
Erwürgt und verfault
Was stark war und gut
Schon so lang'
Seh' die Welt oft im Traum
Schon so lang'
Als Pilzwolkenbaum
Schon so lang'
Euch, ihr Herren der Welt
Eure Lügen, den Mord
An Millionen, die glauben
An euer Wort
Schon zu lang'
Nicht nur Greuel gescheh'n
Schon so lang'
Hab' die Liebe geseh'n l
Schon so lang'
Seh' die Hoffung, den Mut
Seh' den Glauben, die Glut
Und was sich in Gesichtern
Von Kindern tut
Schon so lang'
Bin auf meinem Weg
Schon so lang'
Zerschlagen und träg'
Schon so lang'
Bin müde und leer
Will nach Süden ans Meer
Bin auf meinem Weg
Ohne Wiederkehr
Schon so lang'
Már oly rég
Magyar dalszövegHannes Wader
Schon so lang (vier Strophen)
Már oly rég
a sors hajt utamon
még oly rég
közöny és romok
még oly rég
fáradt, üres vagyok
a tengerhez tartok
lök, hajt a sors
és nincs visszaút
még oly rég
látok harcot, nyomort
már oly rég
halált, pusztulást
már oly rég
látok könnyeket, vért
látok sebeket, bút
megfulladt, elkorhadt
ami erős és jó volt
már oly rég
álmomban a világ
még oly rég
nagy gombafelhő
még oly rég
uraim a világ tetején
hazugságuk oka a halálnak
milliókénak, akik hisznek
az önök szavának
még oly rég
nem minden borzalom ám
már oly rég
láttam szerelmet is
már oly rég
a bátorság reményét
a hit parazsát
és ami a gyerekek
arcáról süt le ránk
már oly rég
a sors hajt utamon
még oly rég
közöny és romok
még oly rég
fáradt, üres vagyok
a tengerhez tartok
lök, hajt a sors
és nincs visszaút
még oly rég
fordította Gaál György István
Schon so lang (vier Strophen)
Már oly rég
a sors hajt utamon
még oly rég
közöny és romok
még oly rég
fáradt, üres vagyok
a tengerhez tartok
lök, hajt a sors
és nincs visszaút
még oly rég
látok harcot, nyomort
már oly rég
halált, pusztulást
már oly rég
látok könnyeket, vért
látok sebeket, bút
megfulladt, elkorhadt
ami erős és jó volt
már oly rég
álmomban a világ
még oly rég
nagy gombafelhő
még oly rég
uraim a világ tetején
hazugságuk oka a halálnak
milliókénak, akik hisznek
az önök szavának
még oly rég
nem minden borzalom ám
már oly rég
láttam szerelmet is
már oly rég
a bátorság reményét
a hit parazsát
és ami a gyerekek
arcáról süt le ránk
már oly rég
a sors hajt utamon
még oly rég
közöny és romok
még oly rég
fáradt, üres vagyok
a tengerhez tartok
lök, hajt a sors
és nincs visszaút
még oly rég
fordította Gaál György István
Facebook hozzászólások