Magyar Dalszöveg

Far over the misty mountains cold
To dungeons deep and caverns old
We must away are break of day
To seek the pale enchanted gold.
The dwarves of yore made mightly spells,
While hammers fell like ringing bells
In places deep, where dark things sleep,
In hollow halls beneath the fells.

For ancient king and elvish lord
There many a gleaming golden hoard
They shaped and wrought, and light they caught
To hide in gems on hilt of sward.
On silver necklaces they strung
The flowering stars, on crowns they hung
The dragon-fire, in twisted wire
They meshed the light of moon and sun.
Far over the misty mountains cold
To dungeouns deep and caverns old
We must away, ere break of day,
To claim our long-forgotten gold.

Goblets they carved there for themselves
And harps of gold; where no man delves
There lay they long, and many a song
Was sung unheard by men or elves.
The pines were roaring on the height,
(The pines were roaring on the height)
The winds were moaning in the night,
The fire was red, it flaming spread;
(The fire was red, it flaming spread)
The trees like torches blazed with light.
The bells were ringing in the dale
(The bells were ringing in the dale)
And men looked up with faces pale;
The dragon's ire more fierce than fire
(The dragon's ire more fierce than fire)
Laid low their towers and houses frail.

The mountain smoked beneath the moon;
(The mountain smoked beneath the moon)
The dwarves, they heard the tramp of doom.
They fled their hall to dying fall
(They fled their hall to dying fall)
Beneath his feet, beneath the moon.

Far over the misty mountains grim
To dungeons deep and caverns dim
We must away, ere break of day,
To win our harps and gold from him!

The pines were roaring on the height,
(The pines were roaring on the height)
The winds were moaning in the night,
The fire was red, it flaming spread;
(The fire was red, it flaming spread)
The trees like torches blazed with light.
The bells were ringing in the dale
(The bells were ringing in the dale)
And men looked up with faces pale;
The dragon's ire more fierce than fire
(The dragon's ire more fierce than fire)
Laid low their towers and houses frail.

A ködös hegyek hűvösségén túl
Veszélyes mélység és vén hegyek
Muszáj elmennünk szünetelni
Sápadt, elvarázsolt aranyat keresünk
A törpék régi hatalmas varázslataitól
A kalapács olyan hanggal esik le, mintha haragoznának
Azokon a helyeken mélyen, ahol a sötét dolgok alszanak,
Üreges csarnokok alatt törnek össze

Az ősi király és tünde lord
Sok csillogó arany kinccsel bír
Megmunkáltak és könnyű fogásúak
Hogy elrejtse őket a fű
Az ezüst nyaklánc úgy lett felfűzve,
Mint a virágzó csillagok, a korona úgy volt felakasztva,
Mint a sárkány-tűz egy dróton csüngve
Szemükben a nap és a hold fénye világít
A ködös hegyeken túl
Veszélyes mélység és vén hegyek
Kell egy kis szünet nekünk
Azt állítjuk: miénk a rég elfeledett arany

Serlegek, melyek magunknak faragtunk
És arany hárfa, amit senki se vájt ki
Feküdtünk sok régi dallal
Amit ismeretlen férfiak vagy elfek énekeltek
Fenyők üvöltöttek a magasban
(Fenyők kiabáltak a magasban)
A szél nyögött az éjszakában,
A tűz vörös volt, ha lángjával terjeszkedett
(A tűz piros volt, ha lángjával terjeszkedett)
A fák, mint a fáklyák ragyogtak a fényben
A harangok csengtek a völgyben
(A harangok zúgtak a völgyben)
És a férfiak néztek fel elsápadtan
A sárkány haragja heves, mit a tűz
(A sárkány haragja hevesebb, mint a tűz)
Törékeny, elfektetett, alacsony tornyok és a házak

A hegy füstölt a ​​hold alatt
(A hegy füstölgött a ​​hold alatt)
A törpék meghallották a közelgő végzetet
Elmenekültek az elhaló tisztáson keresztül
(Elmenekültek a pusztuló tisztáson keresztül)
A hold talpa alatt

A ködös hegyek zordságán túl
Veszélyes mélység és homályos barlangok
Muszáj elmennünk szünetelni
Ahhoz, hogy megnyerjük hárfa és arany kell tőle!

Fenyők üvöltöttek a magasban
(Fenyők kiabáltak a magasban)
A szél nyögött az éjszakában,
A tűz vörös volt, ha lángjával terjeszkedett
(A tűz piros volt, ha lángjával terjeszkedett)
A fák, mint a fáklyák ragyogtak a fényben
A harangok csengtek a völgyben
(A harangok zúgtak a völgyben)
És a férfiak néztek fel elsápadtan
A sárkány haragja heves, mit a tűz
(A sárkány haragja hevesebb, mint a tűz)
Törékeny, elfektetett, alacsony tornyok és a házak