Jamie Campbell Bower - Paralysed (2020)
Paralysed
Angol dalszövegA perfect sky, a storm
A message made from bones
Of those we loved
We lie awake in fear
Of what we've lost
Now we are centralized
A life, a child, a son
A flicker in the dark to carry on
We held each other close
But not enough
Now we are unified
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
Asleep but still awake
Came crashing down to earth
The sound it made
Like bullets to your heart, my words still ache
And can you hear me now?
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
A message made from bones
Of those we loved
We lie awake in fear
Of what we've lost
Now we are centralized
A life, a child, a son
A flicker in the dark to carry on
We held each other close
But not enough
Now we are unified
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
Asleep but still awake
Came crashing down to earth
The sound it made
Like bullets to your heart, my words still ache
And can you hear me now?
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
Ancient sun cast your light
'Cause there's no hope in endless winter
When you fall from the sky
My blood runs cold and I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
I feel paralysed
Megbénulok
Magyar dalszövegEgy tökéletes ég, egy vihar
Egy üzenet, a csontjaiból formálták
A szeretteinknek
Ébren fekszünk, félünk
Attól, amit elvesztettünk
Most központosítottak vagyunk
Egy élet, egy gyerek, egy fiú
Egy szikra a sötétben, hogy továbbmenjen
Szorosan egymáshoz bújtunk
De nem eléggé
Most egységesek vagyunk
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Álomban, de mégis éberen
Belecsapódott a földbe
A hang, amit kiadott
Mint golyók a szíveden, a szavaim még mindig fájnak
És hallasz most engem?
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Egy üzenet, a csontjaiból formálták
A szeretteinknek
Ébren fekszünk, félünk
Attól, amit elvesztettünk
Most központosítottak vagyunk
Egy élet, egy gyerek, egy fiú
Egy szikra a sötétben, hogy továbbmenjen
Szorosan egymáshoz bújtunk
De nem eléggé
Most egységesek vagyunk
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Álomban, de mégis éberen
Belecsapódott a földbe
A hang, amit kiadott
Mint golyók a szíveden, a szavaim még mindig fájnak
És hallasz most engem?
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Ősi nap önti a fényedet
Mert nincs remény a végtelen télben
Mikor lezuhansz az égből
Meghűl bennem a vér és úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Úgy érzem, megbénulok
Facebook hozzászólások