Magyar Dalszöveg

Ayer los dos soñábamos con un mundo perfecto
Ayer a nuestros labios les sobraban las palabras
Porque en los ojos nos espiábamos el alma
Y la verdad no vacilaba en tu mirada

Ayer nos prometimos conquistar el mundo entero
Ayer tú me juraste que este amor sería eterno
Porque una vez equivocarse es suficiente
Para aprender lo que es amar sinceramente

¿Que hiciste?
Hoy destruiste con tu orgullo la esperanza
Hoy empañaste con tu furia mi mirada
Borraste toda nuestra historia con tu rabia
Y confundiste tanto amor que te entregaba
Con un permiso para así romperme el alma

¿Que hiciste?
Nos obligaste a destruir las madrugadas
Y nuestras noches las borraron tus palabras
Mis ilusiones acabaron con tus farsas
Se te olvido que era el amor lo que importaba
Y con tus manos derrumbaste nuestra casa

Mañana que amanezca un día nuevo en mi universo
Mañana no veré tu nombre escrito entre mis versos
No escucharé palabras de arrepentimiento
Ignoraré sin pena tu remordimiento

Mañana olvidaré que ayer yo fui tu fiel amante
Mañana ni siquiera habrá razones para odiarte
Yo borraré todos tus sueños de mis sueños
Que el viento arrastre para siempre tus recuerdos

¿Que hiciste?
Hoy destruiste con tu orgullo la esperanza
Hoy empañaste con tu furia mi mirada
Borraste toda nuestra historia con tu rabia
Y confundiste tanto amor que te entregaba
Con un permiso para así romperme el alma

¿Que hiciste?
Nos obligaste a destruir las madrugadas
Y nuestras noches las borraron tus palabras
Mis ilusiones acabaron con tus farsas
Se te olvido que era el amor lo que importaba
Y con tus manos derrumbaste nuestra casa

Y confundiste tanto amor que te entregaba
Con un permiso para así romperme el alma

¿Que hiciste?
Nos obligaste a destruir las madrugadas
Y nuestras noches las borraron tus palabras
Mis ilusiones acabaron con tus farsas
Se te olvido que era el amor lo que importaba
Y con tus manos derrumbaste nuestra casa

Tegnap még egy tökéletes világról álmodoztunk
Tegnap az ajkaink még történeteket meséltek
Mert a szemünkben kémleltük egymás lelkét
És az igazság nem ingott meg a tekintetedben

Tegnap még esküdtünk, hogy meghódítjuk a világot
Tegnap még esküdtél, hogy ez a szerelem örök
Mert elég egyszer tévedni
Hogy megtanuld, mi az őszinte szerelem

Mit tettél?
Ma a büszkeségeddel leromboltad a reményt
Ma a düh elhomályosította a tekintetem
A harag eltörölte a közös történetünket
Elvesztettük az egymásnak adott szerelmet
És ez ma megtörte a lelkem

Mit tettél?
Arra kényszerítesz, hogy elpusztítsuk a hajnalokat
Hogy az éjszakáink eltöröljék a szavainkat
Az álmaink most már nevetségesnek hatnak
Elfelejtetted, hogy a szerelem a legfontosabb
És a puszta kezeddel lerombolod az otthonunkat

Holnap egy új nap virrad a világomban
Holnap már nem szerepel a neved a verseimben
Nem keresek már szavakat a bánatomra
Fájdalom nélkül múlik el minden bűntudat

Holnap elfelejtem, hogy a hű szerelmed voltam
Holnap már okom sem lesz rá, hogy utáljalak
Kitörlök minden álmod amit dédelgettem
Hogy a szél elvigye magával az emlékedet

Mit tettél?
Ma a büszkeségeddel leromboltad a reményt
Ma a düh elhomályosította a tekintetem
A harag eltörölte a közös történetünket
Elvesztettük az egymásnak adott szerelmet
És ez ma megtörte a lelkem

Mit tettél?
Arra kényszerítesz, hogy elpusztítsuk a hajnalokat
Hogy az éjszakáink eltöröljék a szavainkat
Az álmaink most már nevetségesnek hatnak
Elfelejtetted, hogy a szerelem a legfontosabb
És a puszta kezeddel lerombolod az otthonunkat

Elvesztettük az egymásnak adott szerelmet
És ez ma megtörte a lelkem

Mit tettél?
Arra kényszerítesz, hogy elpusztítsuk a hajnalokat
Hogy az éjszakáink eltöröljék a szavainkat
Az álmaink most már nevetségesnek hatnak
Elfelejtetted, hogy a szerelem a legfontosabb
És a puszta kezeddel lerombolod az otthonunkat