Magyar Dalszöveg

The wall on which the prophets wrote
Is cracking at the seams
Upon the instruments of death
The sunlight brightly gleams
When every man is torn apart
With nightmares and with dreams,
Will no one lay the laurel wreath
As silence drowns the screams

Confusion will be my epitaph
As I crawl a cracked and broken path
If we make it we can all sit back and laugh,
But I fear tomorrow I'll be crying,
Yes I fear tomorrow I'll be crying

Between the iron gates of fate,
The seeds of time were sown,
And watered by the deeds of those
Who know and who are known;
Knowledge is a deadly friend
When no one sets the rules
The fate of all mankind I see
Is in the hands of fools

Confusion will be my epitaph
As I crawl a cracked and broken path
If we make it we can all sit back and laugh,
But I fear tomorrow I'll be crying,
Yes I fear tomorrow I'll be crying

A próféták rótta falon
roppannak a hézagok.
A halálnak szerszámain
a nap oly fényesen csillog.
Ha férfi majd, mind széthasad
álmokra, s rémálmokra,
babérral senkise’ koszorúz,
ha a sikolyt csend fojtja.

„Zűrzavar” , ez áll majd síromon,
mint bolyongok ódon ösvényen,
ha készen vagy, dőlj hátra, mosolyogj,
de én félek, könnyekké lesz a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap.

Vaskapui közé a sorsnak
az idő magvai (el)szórva,
és öntözik azoknak tettei,
kik ismertek, s (akik) tudnak.
Az ismeret halálos társ,
ha senki sem állít szabályt,
látom én, az emberek sorsát,
kezükben, bolondok tartják.

„Zűrzavar,” ez áll majd síromon,
mint bolyongok ódon ösvényen-,
ha készen vagy, dőlj hátra, mosolyogj,
de én félek, könnyekké lesz a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
igen, félek, a könnyeké a holnap,
(a )könnyeké, (a )könnyeké,
félek, a könnyeké lesz a holnap.
(Katalin Nagy)