Magyar Dalszöveg

Now in Vienna there's ten pretty women
There's a shoulder where Death comes to cry
There's a lobby with nine hundred windows
There's a tree where the doves go to die
There's a piece that was torn from the morning
And it hangs in the Gallery of Frost

Ay, Ay, Ay, Ay
Take this waltz, take this waltz
Take this waltz with the clamp on its jaws

Oh I want you, I want you, I want you
On a chair with a dead magazine
In the cave at the tip of the lily
In some hallways where love's never been
On a bed where the moon has been sweating
In a cry filled with footsteps and sand

Ay, Ay, Ay, Ay
Take this waltz, take this waltz
Take its broken waist in your hand

This waltz, this waltz, this waltz, this waltz
With its very own breath of brandy and Death
Dragging its tail in the sea

There's a concert hall in Vienna
Where your mouth had a thousand reviews
There's a bar where the boys have stopped talking
They've been sentenced to death by the blues
Ah, but who is it climbs to your picture
With a garland of freshly cut tears?

Ay, Ay, Ay, Ay
Take this waltz, take this waltz
Take this waltz it's been dying for years

There's an attic where children are playing
Where I've got to lie down with you soon
In a dream of Hungarian lanterns
In the mist of some sweet afternoon
And I'll see what you've chained to your sorrow
All your sheep and your lilies of snow

Ay, Ay, Ay, Ay
Take this waltz, take this waltz
With its "I'll never forget you, you know!"

This waltz, this waltz, this waltz, this waltz ...

And I'll dance with you in Vienna
I'll be wearing a river's disguise
The hyacinth wild on my shoulder,
My mouth on the dew of your thighs
And I'll bury my soul in a scrapbook,
With the photographs there, and the moss
And I'll yield to the flood of your beauty
My cheap violin and my cross
And you'll carry me down on your dancing
To the pools that you lift on your wrist
Oh my love, Oh my love
Take this waltz, take this waltz
It's yours now. It's all that there is

Van Bécsben tíz szép nő
És van egy váll, ahol a halál kisírhatja magát
Van egy folyosó kilencszáz ablakkal
Van egy fa, ahova a galambok járnak meghalni
Van egy rész, amit elvettek a reggelekből
És fellógattak a Fagyok Múzeumában

Járj egy táncot, járj egy táncot
Egy táncot az állkapcsok szorításában

Ó, akarlak, akarlak, akarlak
Egy újsággal a széken
Egy barlangban, a liliom csúcsán
Olyan folyosókon, ahol szerelmesek még sosem jártak
Egy ágyon, amire ráizzadt a hold
Egy sírásban, ami tele van lábnyomokkal és homokkal

Járj egy táncot, járj egy táncot
Tedd a kezed a törött derekára

Ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc
A sajátos brandytől és haláltól bűzlő szagával
Ahogy bevonszolja magát a tengerbe

Van egy koncertterem Bécsben
Ahol elbírálnak minden egyes szót, amit kiejtesz a szádon
Van egy bár, ahol a fiúk hirtelen abbahagyták a beszélgetésüket
Halálra ítélte őket a blues
De ki az, aki odakúszik a képedhez
Egy csokorra való frissen vágott könnyel?

Járj egy táncot, járj egy táncot
Egy táncot, ami már évek óta haldoklik

Van egy padlás, ahol játszanak a gyerekek
Ahol hamarosan együtt fogunk feküdni
A Magyar lámpások álmában
Édes délutánok homályában
És látni fogom, hogy mit láncoltál a bánatodhoz
Az összes birkát és hóból készült liliomot
Járj egy táncot, járj egy táncot
„Te is tudod, hogy sosem foglak elfelejteni!”

Ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc, ez a tánc
A sajátos brandytől és haláltól bűzlő szagával
Ahogy bevonszolja magát a tengerbe

Táncolni fogok veled Bécsben
A folyó álruháját viselve
A jácint illata lesz a vállamon
A szám pedig a harmatos combodon
Eltemetem a lelkem egy fotóalbumba
A mohás fényképek mellé
Meg fogom adni magam a szépségednek
Az olcsó hegedűm és a keresztem
A táncoddal és a csuklód mozgásával
Lerántasz engem a medencékbe

Szerelmem, szerelmem
Járj egy táncot, járj egy táncot
Ez minden amit adhatok neked
Mostantól a tied