Lola Índigo, Beret - Cómo te va? (2020)
Cómo te va?
Angol dalszövegAunque sé que el cielo no existe
Yo creí lo que prometiste
Tuve miedo y tú me cogiste
Me consolaste y luego me jodiste
Fue criminal lo que tú me hiciste
Regué la flor y tú la pudriste
Yo era metal y tú me oxidaste
Me echaste la culpa y luego te marchaste
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Cómo te explico que no era por ti?
¿Cómo te explico si no estás aquí?
Te prometí el cielo y no tuvo sentido
Porque en realidad ya estábamos allí
Pero ella se va, se va, se va
Sabiendo que añora lo que deja atrás
Porque ella se irá, se irá, se irá
Solo porque nunca me supe explicar
Tú eres como el viento y ya no te respiro
Nunca fuimos lento, es que no había camino
Yo no estoy con nadie, y tú solo conmigo
Nos cortamos y aún así crecimos
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
Que ya no estoy quiere cambiar
Ya me di cuenta
Tú fuiste mi debilidad
Duele y aprieta
Por eso no vuelvas, yo ya no confío
Cuando estás tú cerca, solo siento frío
Lloraré mis penas, saltaré al vacío
Yo saldré de esta, pero no contigo
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
Yo creí lo que prometiste
Tuve miedo y tú me cogiste
Me consolaste y luego me jodiste
Fue criminal lo que tú me hiciste
Regué la flor y tú la pudriste
Yo era metal y tú me oxidaste
Me echaste la culpa y luego te marchaste
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Cómo te explico que no era por ti?
¿Cómo te explico si no estás aquí?
Te prometí el cielo y no tuvo sentido
Porque en realidad ya estábamos allí
Pero ella se va, se va, se va
Sabiendo que añora lo que deja atrás
Porque ella se irá, se irá, se irá
Solo porque nunca me supe explicar
Tú eres como el viento y ya no te respiro
Nunca fuimos lento, es que no había camino
Yo no estoy con nadie, y tú solo conmigo
Nos cortamos y aún así crecimos
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
Que ya no estoy quiere cambiar
Ya me di cuenta
Tú fuiste mi debilidad
Duele y aprieta
Por eso no vuelvas, yo ya no confío
Cuando estás tú cerca, solo siento frío
Lloraré mis penas, saltaré al vacío
Yo saldré de esta, pero no contigo
Yo no quise ser la primera
Ni el amor de tu vida siquiera
Fui tu amiga, fui tu consejera
Me dejé llevar y no valió la pena, no
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
¿Dónde estás? ¿Cómo te va?
Me pregunto si aún sigo sola
Tu recuerdo no se va
No es momento que vuelvas ahora
Hogy vagy?
Magyar dalszövegBár tudom, a mennyország nem létezik
Hittem abban, amit ígértél
Féltem és te elkaptál
Megvigasztaltál, majd elárultál
Bűn amit velem tettél
Öntöztem a virágot és te kiirtottad
Fémből voltam és rozsdává tettél
Engem hibáztattál, majd elmentél
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hogyan magyarázzam el, hogy nem miattad volt?
Hogyan magyarázzam el, ha nem vagy itt?
Neked ígértem a mennyországot, hiába
Mert valójában már ott voltunk
De elmegy, elmegy, elmegy
Tudva, hogy vágyait hátra hagyja
Mert el fog menni, el fog menni, el fog menni
Csak mert soha sem tudtam megmagyarázni
Olyan vagy mint a szél, már nem lélegzek
Sosem lassítottunk, nem volt rá mód
Nem vagyok senkivel, és te is csak velem
Elvágtak de még így is növekedünk
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Most hogy már nem akarok megváltozni
Már rájöttem
Te voltál a gyengeségem
Fáj és szorít
Ezért ne jöjj vissza, már nem bizakodok
Amikor közel vagy, megfagyok
Siratom a bánatom, az eltűnök az ürességben
Kijutok ebből, de nem veled
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hittem abban, amit ígértél
Féltem és te elkaptál
Megvigasztaltál, majd elárultál
Bűn amit velem tettél
Öntöztem a virágot és te kiirtottad
Fémből voltam és rozsdává tettél
Engem hibáztattál, majd elmentél
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hogyan magyarázzam el, hogy nem miattad volt?
Hogyan magyarázzam el, ha nem vagy itt?
Neked ígértem a mennyországot, hiába
Mert valójában már ott voltunk
De elmegy, elmegy, elmegy
Tudva, hogy vágyait hátra hagyja
Mert el fog menni, el fog menni, el fog menni
Csak mert soha sem tudtam megmagyarázni
Olyan vagy mint a szél, már nem lélegzek
Sosem lassítottunk, nem volt rá mód
Nem vagyok senkivel, és te is csak velem
Elvágtak de még így is növekedünk
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Most hogy már nem akarok megváltozni
Már rájöttem
Te voltál a gyengeségem
Fáj és szorít
Ezért ne jöjj vissza, már nem bizakodok
Amikor közel vagy, megfagyok
Siratom a bánatom, az eltűnök az ürességben
Kijutok ebből, de nem veled
Én nem akartam az első lenni
Az életed szerelme sem
A barátod voltam, a bizalmasod
Hagytam magam, de nem érte meg, nem
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Hol vagy? Hogy vagy?
Kérdezem, ha egyedül vagyok
Az emléked nem múlik
Nincs itt az ideje, hogy visszatérj
Facebook hozzászólások