Magyar Dalszöveg

I used to know where the bottom was
Somewhere far under the ocean waves
Up on a ledge I was looking down
It was far enough to keep me safe
But the ground was cracked open
Threw me in the ocean
Cast me out away at sea
And the waves are still breaking
Now that I awaken
No one’s left to answer me

My inside’s out, my left is right
My upside’s down, my black is white
I hold my breath and close my eyes
And wait for dawn but there’s no light
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore

I used to sleep without waking up
In a dream I made from painted walls
I was a moment away from done
When the black spilled out across it all
And my eyes were made sober
World was turned over
Washing out the lines I’d seen
And my heart is still breaking
Now that I awaken
No one’s left to answer me

My inside’s out, my left is right
My upside’s down, my black is white
I hold my breath and close my eyes
And wait for dawn but there’s no light

I’m a call without an answer
I’m a shadow in the dark
Trying to put it back together
As I watch it fall apart
I’m a call without an answer
I’m a shadow in the dark
Trying to put it back together
As I watch it fall apart

My inside’s out, my left is right
My upside’s down, my black is white
I hold my breath and close my eyes
And wait for dawn but there’s no light
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore
Nothing makes sense anymore, anymore

Régen tudtam, hol van a tengerfenék
Valahol mélyen az óceán hullámai alatt
Én fent egy sziklapárkányról néztem lefelé
Elég messze volt, hogy biztonságban legyek
De meghasadt a föld
Betaszítva engem az óceánba
Kisodorva engem a tengerre
És a hullámok még mindig csapdosnak
Most, hogy ébren vagyok
Senki sem maradt, ki válaszolhatna nekem

A belsőm kifordult, nekem a balra a jobbra
Nekem a fent a lefelé, nekem a fekete a fehér
Visszatartom a levegőt és behunyom a szemem
És várom a hajnalt, de nincs világosság
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé

Régen anélkül aludtam, hogy megébredtem volna
Egy álomban, mit festett falakból alkottam
Egy pillanatra voltam attól, hogy befejezzem
Amikor a fekete kifröccsent, beterítve az egészet
És szemeim kijózanodtak
A világ átfordult
Elmosva a kontúrokat, amiket láttam
És a szívem még mindig össze van törve
Most, hogy ébren vagyok
Senki sem maradt, ki válaszolhatna nekem

A belsőm kifordult, nekem a balra a jobbra
Nekem a fent a lefelé, nekem a fekete a fehér
Visszatartom a levegőt és behunyom a szemem
És várom a hajnalt, de nincs világosság

Én egy kiáltás vagyok válasz nélkül
Én egy árnyék vagyok a sötétben
Próbálom újra összerakni
Miközben nézem, ahogy darabokra hullik
Én egy kiáltás vagyok válasz nélkül
Én egy árnyék vagyok a sötétben
Próbálom újra összerakni
Miközben nézem, ahogy darabokra hullik

A belsőm kifordult, nekem a balra a jobbra
Nekem a fent a lefelé, nekem a fekete a fehér
Visszatartom a levegőt és behunyom a szemem
És várom a hajnalt, de nincs világosság
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé
Semminek sincs értelme többé, többé