Magyar Dalszöveg

Well the sky's turning purple
Above the community centre
And I'm sitting in a circle
Telling my secrets to strangers
And they say I've got a problem
But I don't know that I've got one
‘Cause you never know that you've got one
‘Til someone comes along and spots one

They say it's the hardest step
But it's the first one of many
And my feet are stuck to the ground
And I can't seem to take any
I could tell them I just came
For the free cup of tea and the biscuit
And make my way towards the door
But I don't think I can risk it

‘Cause I never wanted to stay
But the morning came so soon
And we all know the words
But we just sing them out of tune

‘Cause I had my first drink when I was fourteen
And I knew that I was in trouble
‘Cause I woke up the next morning
With my face down in the rubble
And everyone was drinking singles
I pour myself a double
I just needed a little bit more

And now I'm sitting here with my name badge
And I'm listening to the same sad stories
About their old dads
Who're making all the same
Bad turning's at their crossroads
And drowning all their sorrows
Without any lifeguard around

Oh no, I never wanted to stay
But the morning came so soon
And oh, we all know the words
But we just sing them out of tune
And oh, oh no

And the sky's turning dark
So we step out into the car-park
And I see you all same time, same place next week
But before we go our separate ways
There's just one thing I'd like to say is
Anybody up for a drink

Hát, az ég lilává válik
A közösségi ház fölött
És egy körben ülök
Idegeneknek mondom el a titkaimat
És azt mondják, valami bajom van
De nem tudom, hogy tényleg ez van-e
Mert sosem tudod, hogy az
Amíg valaki el nem jön és rá nem világít

Azt mondják, hogy ez a legnehezebb lépés
De ez csak az első a sok közül
És a lábaim hozzáragadtak a földhöz
És nem tudok lépni
Megmondhatnám nekik, hogy csak az
Ingyen teáért és kekszért jöttem
És elindulhatnák az ajtó felé
De nem hiszem, hogy megkockáztathatom

Mert sosem akartam maradni
De a reggel túl hamar jött el
És mi mind tudjuk a szavakat
Csak hamisan énekeljük őket

Mert 14 évesen ittam először
És tudtam, hogy bajban vagyok
Mert másnap reggel az arcommal
Egy kőhalmazban
És mindenki egyesével ivott
Én kettőt töltöttem magam
Egy kicsit többre volt szükségem

És most itt ülök a neves kitűzőmmel
És ugyanazokat a szomorú történeteket hallgatom
Az idős apjukról
Akik folyton a
Rossz kanyarba fordulnak a kereszteződésnél
És minden szomorúságukat megfojtják
Vízimentő jelenléte nélkül

Nem, sosem akartam maradni
De a reggel túl hamar jött el
És mi mind tudjuk a szavakat
Csak hamisan énekeljük őket
És ó, nem

És az ég sötétté válik
Szóval kilépünk a parkolóba
És ugyanakkor, ugyanott találkozunk jövő héten
De mielőtt elválnak az útjaink
Csak egy dolgot akarok mondani
Valaki ráér egy italra?