Magyar Dalszöveg

Sometimes, when the light catches her face
In a very particular way
It remind's me so true
Of a girl that I once knew

And there's something in her voice
That has left me with no choice
And a memory's renewed
Of a girl that I once knew

And there's something when she smiles
Drawing lines around her eyes
There's a key hole I see through
To a girl that I once knew

Sometimes, it's almost too much
When I feel her gentle touch
Running fingers down and through
Like a girl that I once knew

And to hear her sleeping breath
The rise and falling of her chest
Moonlight paints her ghostly blue
Like a girl that I once knew

And the girl that I once knew
Left me empty and confused
Yet it feels different somehow
With the girl that I know now
(Now, now, now...)

Néha, amikor fény éri az arcát
Egy bizonyos szögben
Annyira emlékeztet
Egy lányra, akit valaha ismertem

És van valami a hangjában
Ami nem hagyott választási lehetőséget számomra
És felidéződött bennem egy emlék
Egy lányró, akit valaha ismertem

És van abban valami, ahogy mosolyog
Vonalakat rajzol a szemei köré
Egy kulcslyuk, amin keresztül látok
Egy lányt, akit valaha ismertem

Néha már majdnem túl sok
Amikor érzem a finom érintését
Simogat
Mint egy lány, akit valaha ismertem

És hallani az alvó lélegzetét
A mellkasánake sését és emelkedését
A holdfény egy szellemhez hasonló kékre festi
Mint egy lány, akit valaha ismertem

És a lány, akit valaha ismertem
Öresen és zavarodottan hagyott magamra
De valahogy ez más érzés
Azzal a lánnyal, akit most ismerek
(most, most, most)