Magyar Dalszöveg

He looked like a young man,
But his eyes were old.
He touched me gently,
But his hands were cold.

His voice was calm,
But he was hunting for prey.
I started feeling dizzy,
And he watched me sway.

He stared at me with eyes black as coal,
The man who swallowed my soul.
The morning air,
And the sunlight he stole,
The man who swallowed my soul.

He kissed my cheeks,
My eyebrows, my neck.
I followed him blindly,
There was no turning back.

He sucked the lifeblood,
Out of my veins.
Left me and my nightgown
Covered with stains.

He said his kiss would make me whole,
The man who swallowed my soul.
The breath of life,
From my lips he stole.
The man who swallowed my soul.

He stared at me with eyes black as coal,
The man who swallowed my soul.
The morning air,
And the sunlight he stole,
The man who swallowed my soul.

He said his kiss would make me whole,
The man who swallowed my soul.
The breath of life,
From my lips he stole.

The man who swallowed my soul,
The man who swallowed my soul.

Bár külsőleg ifjú,
de nézése vén.
Gyengéden érint,
bár keze, mint dér.

Hangja igéző,
de csak a prédára vár.
Kábultam is,
nem volt mit tennem már.

Szeme, mint szén, ezzel nézett engem
a férfi, ki elnyelte a lelkem.
A reggeli fuvallat
és a napfény, mit elcsent,
a férfi, ki elnyelte a lelkem.

Csókolta az arcom,
a nyakam, a testem.
Vakon követtem őt.
Nem volt menekvésem.

Az életet adó vér,
mi ereimben folyt,
elszívta tőlem,
és az út szélén hagyott.

Csábított, hogy csókja teljessé tesz,
a férfi, ki elnyelte a lelkem.
Ellopta tőlem
utolsó leheletem,
a férfi, ki elnyelte a lelkem.

Szeme, mint szén, ezzel nézett engem
a férfi, ki elnyelte a lelkem.
A reggeli fuvallat
és a napfény, mit elcsent,
a férfi, ki elnyelte a lelkem.

Csábított, hogy csókja teljessé tesz,
a férfi, ki elnyelte a lelkem.
Ellopta tőlem
utolsó leheletem.

A férfi, ki elnyelte a lelkem,
A férfi, ki elnyelte a lelkem.