Magyar Dalszöveg

It's the same each and every night.
Glare at my screen with two big bloodshot eyes.
I'm stuck self-torturing, my meds are failing me.
Internal clock in smithereens.
Can't fix this, I'm hopeless.

My eyes are stapled open wide,
As I lay down on my side.
I am bouncing off these walls.

Notice my hands begin to twitch.
Unprovoked assaulting of my conscious wit.
Me and the TV are enemies.
Sickening static surrounds my mind.
I'm losing time, and realizing that
After days of thought that I'm
Stuck self-torturing, my meds are failing me.
Internal clock in smithereens.
Can't fix this, I'm hopeless.

My eyes are stapled open wide,
As I lay down on my side.
I am bouncing off these walls.
As I focus on the clock,
Time stands still, but I cannot.
I should strap myself in bed.
I guess I'll sleep when I am dead.

Talk to myself, lie in the darkness so content.
As the sun begins to rise, I can barely shut my eyes.
This crazed, delirious mess; laughing at everything I see.
My sanity is spent. Just tell me where my time went.
I'm losing it.

Attention: All insomniacs, please raise your right hand.
And kindly, repeat after me.
"I guess I'll sleep when I am dead!"

'Cause I'm stuck self-torturing, my meds are failing me.
Internal clock in smithereens.
Can't fix this, I'm hopeless.
My eyes are stapled open wide,
As I lay down on my side.
I am bouncing off these walls.
As I focus on the clock,
Time stands still, but I cannot.
I should strap myself in bed.
I guess I'll sleep when I am dead.

I guess I'll sleep when I am...

Minden éjjel ugyan az.
Bámulok a képernyőre két véraláfutásos szemmel.
Önmagam kínzásában ragadtam, a gyógyszereim kudarcot vallottak.
Belső óra darabokban.
Ezt nem tudom megjavítani, reménytelen vagyok.

Szemeim tágra nyílnak,
Ahogy lefekszem az oldalamra.
Lepattogtatom ezeket a falakat.

Észreveszem, hogy a kezeim rángatózni kezdenek.
Indokolatlan támadása tudatos észjárásomnak.
Én és a TV ellenségek vagyunk.
Statikus megbetegedés veszi körül az elmémet.
Elveszítem az időt, és észreveszem
Pár nap gondolkodás után;
Önmagam kínzásában ragadtam, a gyógyszereim kudarcot vallottak.
Belső óra darabokban.
Ezt nem tudom megjavítani, reménytelen vagyok.

Szemeim tágra nyílnak,
Ahogy lefekszem az oldalamra.
Lepattogtatom ezeket a falakat.
Ahogy az órára koncentrálok,
Az idő megáll, de én nem tudok.
Az ágyba kéne szíjaznom magam.
Azt hiszem, aludni fogok miután meghalok.

Magamhoz beszélek, fekszem a sötétben elégedetten.
Ahogy a nap sütni kezd, alig tudom becsukni a szemeim.
Ez az őrült, ördögi piszok; mindenen nevetek, amit látok.
A józanságom kimerült. Csak mondd el, hova lett az időm.
Elveszítem.

Figyelem: Minden inszomniás*, kérem emelje fel a jobb kezét, és kedvesen ismételje utánam.
"Azt hiszem, aludni fogok miután meghalok!"

Mert önmagam kínzásában ragadtam, a gyógyszereim kudarcot vallottak.
Belső óra darabokban.
Ezt nem tudom megjavítani, reménytelen vagyok.
Szemeim tágra nyílnak,
Ahogy lefekszem az oldalamra.
Lepattogtatom ezeket a falakat.
Ahogy az órára koncentrálok,
Az idő megáll, de én nem tudok.
Az ágyba kéne szíjaznom magam.
Azt hiszem, aludni fogok miután meghalok.

Azt hiszem, aludni fogok, miután...