Magyar Dalszöveg

In the heat of the fight I walked away
Ignoring words that you were saying
Trying to make me stay
I said, "This time I've had enough."
And you've called a hundred times
But I'm not picking up

'Cause I'm so mad I might tell you that it's over
But if you look a little closer...

I said, "Leave," but all I really want is you
To stand outside my window throwing pebbles
Screaming, "I'm in love with you."
Wait there in the pouring rain, come back for more
And don't you leave 'cause I know
All I need is on the other side of the door

Me and my stupid pride are sitting here alone
Going through the photographs, staring at the phone
I keep going back over things we both said
And I remember the slamming door and all the things that I misread

So babe if you know everything, tell me why you couldn't see
When I left I wanted you to chase after me

Yeah, I said, "Leave," but all I really want is you
To stand outside my window throwing pebbles
Screaming, "I'm in love with you."
Wait there in the pouring rain, come back for more
And don't you leave 'cause I know
All I need is on the other side of the door

And I'll scream out the window
I can't even look at you
I don't need you but I do, I do, I do
I say, "There's nothing you can say to make this right again.
I mean it, I mean it."
What I mean is...

I said, "Leave," but baby all I want is you
To stand outside my window throwing pebbles
Screaming, "I'm in love with you."
Wait there in the pouring rain, come back for more
And don't you leave 'cause I know
All I need is on the other side of the door

With your face and the beautiful eyes
And the conversation with the little white lies
And the faded picture of a beautiful night
You carry me from your car up the stairs
And I broke down crying, was she worth this mess?
After everything and that little black dress
After everything I must confess, I need you

A vita hevében elszaladtam,
Figyelmen kívül hagytam a szavaidat,
Amikkel maradásra akartál bírni.
Azt mondtam: "Most már elegem van."
És vagy százszor hívtál már,
De nem veszem fel a telefont.

Mert olyan őrült vagyok, hogy talán azt mondtam, ennek vége,
De ha kicsit jobban figyelsz...

Azt mondtam, "Menj!", de amit igazán akarok,
Hogy kavicsokkal dobáld az ablakom,
Azt kiabálva, hogy "Szeretlek!"
Várj rám a szakadó esőben,
És ne menj el, mert tudom,
Hogy minden, ami kell nekem, az ajtó másik oldalán van.

Én, és az a buta büszkeségem itt ülünk egyedül,
Nézem a fényképeket, bámulom a telefont,
Visszagondolok a kimondott szavainkra,
És a becsapódó ajtókra, meg az összes félreértésre .

Szóval, ha tényleg mindent tudsz, mondd, miért nem gondoltál rá, hogy
Mikor otthagytalak, valójában azt akartam, hogy utánam gyere.

Azt mondtam, "Menj!", de amit igazán akarok,
Hogy kavicsokkal dobáld az ablakom,
Azt kiabálva, hogy "Szeretlek!"
Várj rám a szakadó esőben,
És ne menj el, mert tudom,
Hogy minden, ami kell nekem, az ajtó másik oldalán van.

Kikiabálok az ablakon,
Rád se bírok nézni,
Nincs szükségem rád, de igen, igen.
Azt mondom: "Semmit nem tehetsz, amivel helyrehozhatod ezt.
Komolyan gondolom. Komolyan gondolom."
De amit igazából gondolok...

Azt mondtam, "Menj!", de amit igazán akarok,
Hogy kavicsokkal dobáld az ablakom,
Azt kiabálva, hogy "Szeretlek!"
Várj rám a szakadó esőben,
És ne menj el, mert tudom,
Hogy minden, ami kell nekem, az ajtó másik oldalán van.

Az arcod és a gyönyörű szemeid,
És a beszélgetés apró hazugságokkal,
Egy nagyszerű este halványodó emléke,
A karjaidban vittél föl a lépcsőn az autódtól,
És sírtam, vajon megérte az a lány ezt a zűrzavart?
Mindezek után - és az a kis fekete ruha -,


Mindezek után be kell vallanom, szükségem van rád.