Magyar Dalszöveg

Must have left my house at eight, because I always do
My train, I'm certain, left the station just when it was due
I must have read the morning paper going into town
And having gotten through the editorial, no doubt I must have frowned
I must have made my desk around a quarter after nine
With letters to be read, and heaps of papers waiting to be signed
I must have gone to lunch at half past twelve or so
The usual place, the usual bunch
And still on top of this I'm pretty sure it must have rained
The day before you came

I must have lit my seventh cigarette at half past two
And at the time I never even noticed I was blue
I must have kept on dragging through the business of the day
Without really knowing anything, I hid a part of me away
At five I must have left, there's no exception to the rule
A matter of routine, I've done it ever since I finished school
The train back home again
Undoubtedly I must have read the evening paper then
Oh yes, I'm sure my life was well within it's usual frame
The day before you came

Must have opened my front door at eight o'clock or so
And stopped along the way to buy some Chinese food to go
I'm sure I had my dinner watching something on TV
There's not, I think, a single episode of Dallas that I didn't see
I must have gone to bed around a quarter after ten
I need a lot of sleep, and so I like to be in bed by then
I must have read a while
The latest one by Marilyn French or something in that style
It's funny, but I had no sense of living without aim
The day before you came

And turning out the light
I must have yawned and cuddled up for yet another night
And rattling on the roof I must have heard the sound of rain
The day before you came

Bizonyára hétkor indultam el orrhonról, mert mindig akkor szoktam
A vonatom időben elhagyta az állomást, biztos vagyok benne
Elolvastam bizonyára a reggeli lapot a városba menet
És elolvastam a vezércikket, kétségtelenül rosszallottam is
Negyed tízkor bizonyára elrendeztem az asztalomat
Az elolvasandó leveleket és az aláírásra váró papírhalmokat
Fél egy körül bizonyára elmentem ebédelni
A szokásos helyre, szokásos társasággal
És mindezek felett, biztos vagyok abban, hogy esett az eső azon a napon, mielőtt megjöttél

Fél kettőkor a hetedik cigarettámra gyújthattam rá
És akkor nem is vettem észre, hogy szomorú vagyok
Bizonyára átrágtam magam az aznapi munkahelyi ügyeken
Anélkül, hogy bármit is igazán tudtam volna, egy részemet elrejtettem

Ötkor bizonyára eljöttem, nincs ennek a szabálynak kivétele
Ez a rutinom, amióta befejeztem a középiskolát
Újra a vonaton vagyok hazafelé
Kétségkívül elolvastam az esti újságot akkor
Oh igen, biztos vagyok, hogy az életem jó volt a szokásos keretek között
Azon a napon, mielőtt megjöttél

Nyolc óra tájban nyithattam ki a bejárati ajtóm
És útközben megálltam hogy vegyek egy kis kínai kaját
És biztos vagyok abban, hogy vacsora közben néztem valamit a tévében
Azt hiszem, nincs egyetlen olyan epizódja sem a Dallasnak, amit ne láttam volna
Negyed tizenegy után bizonyára elmentem aludni
Sok alvásra van szükségem, ezért szeretek már akkorra ágyban lenni
Egy darabig bizonyára olvastam
A legutóbbi Marilyn French-könyvet, vagy valami mást abban a stílusban
Vicces, de nem is érzékeltem, hogy cél nélkül élek
Mielőtt megjöttél

És eloltva a villanyt
Bizonyára ásíthattam, és begubóztam egy újabb éjszakára
És hallgattam az eső hangját, ahogy kopog a háztetőn
Azon a napon, mielőtt megjöttél