Baby Queen - Dover Beach, Pt. 2 (2021)
Dover Beach, Pt. 2
Angol dalszövegI thought to give this to you like a parting gift
But then why?
Are no words pretty enough to you?
I think the world of them
And these are some of my most significant ones
I'm the writer, but you're the poem
You're the window on the train back home
I look at life, but only ever through you
Thinking of how I'd rather not think
And then maybe even unthink the things I've already thought
I'd unthink myself if I thought you'd miss me
I'd change the shape of my mouth if I thought you'd kiss me
I was hoping somehow we'd end up together
Outside, past midnight, and smoking cigarettes
The wallpaper inside my brain is decorated with your face
I'm lonely for you only
And I'm trying to convince you that I'm something you could love
But then why?
Are no words pretty enough to you?
I think the world of them
And these are some of my most significant ones
I'm the writer, but you're the poem
You're the window on the train back home
I look at life, but only ever through you
Thinking of how I'd rather not think
And then maybe even unthink the things I've already thought
I'd unthink myself if I thought you'd miss me
I'd change the shape of my mouth if I thought you'd kiss me
I was hoping somehow we'd end up together
Outside, past midnight, and smoking cigarettes
The wallpaper inside my brain is decorated with your face
I'm lonely for you only
And I'm trying to convince you that I'm something you could love
Dover Beach, 2. rész
Magyar dalszövegArra gondoltam, hogy búcsúajándékba adom ezt neked
De aztán miért?
Nem elegek számodra a kimondatlan szavak?
A világukra gondolok
És ezek bírnak számomra a legnagyobb jelentőséggel
Én vagyok az író, de te vagy a vers
Te vagy az ablak a vonaton hazafelé
Nézem az életet, de mindig csak rajtad keresztül
Arra gondolok, hogy inkább ne gondolkoznék
És talán nem gondolnék a dolgokra, amikre gondoltam
Nem gondolnék magam, ha azt hinném, hogy hiányznék neked
Megváltoztatnám a szám alakját, ha azt hinném, hogy megcsókolnál engem
Reméltem, hogy valahogy együtt leszünk
Kint, éjfél után és cigizve
Az agyamban lévő tapétát az arcod díszíti
Csak miattad vagyok magányos
És megpróbállak meggyőzni arról, hogy olyan vagyok, akit szerethetsz
De aztán miért?
Nem elegek számodra a kimondatlan szavak?
A világukra gondolok
És ezek bírnak számomra a legnagyobb jelentőséggel
Én vagyok az író, de te vagy a vers
Te vagy az ablak a vonaton hazafelé
Nézem az életet, de mindig csak rajtad keresztül
Arra gondolok, hogy inkább ne gondolkoznék
És talán nem gondolnék a dolgokra, amikre gondoltam
Nem gondolnék magam, ha azt hinném, hogy hiányznék neked
Megváltoztatnám a szám alakját, ha azt hinném, hogy megcsókolnál engem
Reméltem, hogy valahogy együtt leszünk
Kint, éjfél után és cigizve
Az agyamban lévő tapétát az arcod díszíti
Csak miattad vagyok magányos
És megpróbállak meggyőzni arról, hogy olyan vagyok, akit szerethetsz
Facebook hozzászólások