Magyar Dalszöveg

Oh my precious ember burning my sweet glowing light
From the moment I first saw you I was yours and you were mine
Deep down we both knew you were trouble by design
And the echo of my mother's words, "baby don't you play with fire"
I was always playing the part first love only set by a spark
There was no way changing my mind


Now I'm under your spell, trapped in the lie, shouldn't have stood that close to the fire,
No turning back, no where to run, no where to hide, it's too late to say goodbye
Push back from my heart, wish we could go back to the start but oh my God is this real no more time
It's too late, it's too late to say goodbye

I can hear the sounds of sirens circling around
Forced to watch the ashes floating softly drifting to the ground
Deep down we both knew it was trouble by design
And the echo of my mother's words, "baby don't you play with fire"
I was always playing the part first love only set by a spark
There was no way changing my mind

Now I'm under your spell, trapped in a lie, shouldn't have stood that close to the fire,
No turning back, no where to run, no where to hide, it's too late to say goodbye
Push back from my heart, wish we could go back to the start but oh my God is this real no more time
It's too late, it's too late, it's too late to say goodbye

After all the dust has settled we can settle down
Just the two of us forever no one else around
No one else around (around)

Now I'm under your spell, trapped in a lie, shouldn't have stood that close to the fire,
No turning back, no where to run, no where to hide, it's too late to say goodbye
Push back from my heart, wish we could go back to the start but oh my God no escape no more time
It's too late, it's too late, it's too late to say goodbye

Oh, a drága parázs megégeti az édesen izzó fényeim,
Az első pillanattól, hogy megláttalak, a tiéd vagyok, te pedig az enyém
Mélyen legbelül mind a ketten tudtuk, hogy nem így tervezted
Anyám szavai visszhangoznak a fejemben: "Kicsim, ne játssz a tűzzel"
Folyton csak szerepet játszottam, az első szerelem a szikrától lobbant lángra,
Semmi sem tudja megváltoztatni a véleményem

A varázslatos alatt állok, a hazugságok hálójába esve, sosem álltam még ilyen közel a tűzhöz,
Nem hátrálok meg, nincs hová futnom, nincs hová bújnom, túl késő, hogy elköszönjek
Add vissza a szívem, azt kívánom, bár újra kezdhetnénk,
De Istenem, ez a valóság, nincs több időnk
Túl késő, túl késő elköszönni

Hallom, a szirének énekét, ahogy körülöttem köröznek
Kényszerítenek, hogy nézzem, ahogy a hamu a földbe szivárog
Mélyen legbelül mind a ketten tudtuk, hogy nem így tervezted
Anyám szavai visszhangoznak a fejemben: "Kicsim, ne játssz a tűzzel"
Folyton csak szerepet játszottam, az első szerelem a szikrától lobbant lángra,
Semmi sem tudja megváltoztatni a véleményem

A varázslatos alatt állok, a hazugságok hálójába esve, sosem álltam még ilyen közel a tűzhöz,
Nem hátrálok meg, nincs hová futnom, nincs hová bújnom, túl késő, hogy elköszönjek
Add vissza a szívem, azt kívánom, bár újra kezdhetnénk,
De Istenem, ez a valóság, nincs több időnk
Túl késő, túl késő elköszönni

Most, hogy a por leülepszik, letelepedhetünk
Csak mi ketten örökké, senki sincs a közelben
Senki sincs a közelben (a közelben)

A varázslatos alatt állok, a hazugságok hálójába esve, sosem álltam még ilyen közel a tűzhöz,
Nem hátrálok meg, nincs hová futnom, nincs hová bújnom, túl késő, hogy elköszönjek
Add vissza a szívem, azt kívánom, bár újra kezdhetnénk,
De Istenem, ez a valóság, nincs több időnk
Túl késő, túl késő elköszönni