Emilie Autumn - 306 (2011)
306
Angol dalszövegThree hundred and six
In only six years
If it was an accident
Where are the tears?
I am still unidentified
Behind the cathedral
Is where my body hides
But I'm not inside
Just one of sixteen
In early one day
If it was a game
Why couldn't I play?
I am the abandoner
But still I remain
And my frozen pulse quickens
As the black plot thickens
Like the story I heard
A lifetime ago
Where a girl (and this is funny)
Took her life
And what she doesn't know
Is how long it takes for the water to rise
And the breath to stop fighting
And the cold to close her eyes
Morality plays
On stages of sin
The easy way out
Or the easy way in
I am still overglorified
My reasons to live
Were my reasons to die
But at least they were mine
Now I'm freedom unbound
Cut the laces of life
The pistol
The poison
The noose
Or the knife
I have chosen my instrument
And said no goodbyes
And my frozen pulse quickens
As the black plot thickens
Like the story I heard
A lifetime ago
Where a girl (and this is funny)
Took her life
And what she doesn't know
Is how long it takes for the water to rise
And the breath to stop fighting
And the cold to close her eyes
In only six years
If it was an accident
Where are the tears?
I am still unidentified
Behind the cathedral
Is where my body hides
But I'm not inside
Just one of sixteen
In early one day
If it was a game
Why couldn't I play?
I am the abandoner
But still I remain
And my frozen pulse quickens
As the black plot thickens
Like the story I heard
A lifetime ago
Where a girl (and this is funny)
Took her life
And what she doesn't know
Is how long it takes for the water to rise
And the breath to stop fighting
And the cold to close her eyes
Morality plays
On stages of sin
The easy way out
Or the easy way in
I am still overglorified
My reasons to live
Were my reasons to die
But at least they were mine
Now I'm freedom unbound
Cut the laces of life
The pistol
The poison
The noose
Or the knife
I have chosen my instrument
And said no goodbyes
And my frozen pulse quickens
As the black plot thickens
Like the story I heard
A lifetime ago
Where a girl (and this is funny)
Took her life
And what she doesn't know
Is how long it takes for the water to rise
And the breath to stop fighting
And the cold to close her eyes
306
Magyar dalszövegHáromszázhat
Csak hat éven belül
Ha ez egy baleset volt
Hol vannak a könnyek?
Még mindig azonosítatlan vagyok
A székesegyház mögött
Itt rejtőzik a testem
De én nem vagyok benne
Csak egy a tizenhatból
Egy nap elején
Ha ez egy játék volna
Miért ne játszanék én is?
Én vagyok a lázadó
De még mindig maradok
És a fagyott pulzusom felgyorsul
Ahogy a feketeség vastagodik
Mint a sztori, amit hallottam
Egy élettel ezelőtt
Ahol egy lány (és ez vicces)
Öngyilkos lett
Amit nem tudott, hogy
Mennyi ideig tart, míg a víz megemelkedik
És hogy a lélegzés abbamaradjon
És hogy a hideg becsukja a szemeit
Az erkölcs játszik
A bűn színpadán
A könnyű kiút
Vagy a könnyű bejárat
Még mindig túl vagyok dicsőítve
Az okok, hogy éljek
Voltak az okok, hogy meghaljak
De legalább az enyémek voltak
Most más kötetlenül szabad vagyok
Elvágtam az élet láncait
A pisztoly
A méreg
A hurok
Vagy a kés
Kiválasztottam a hangszerem
És nem búcsúztam el
És a fagyott pulzusom felgyorsul
Ahogy a feketeség vastagodik
Mint a sztori, amit hallottam
Egy élettel ezelőtt
Ahol egy lány (és ez vicces)
Öngyilkos lett
Amit nem tudott, hogy
Mennyi ideig tart, míg a víz megemelkedik
És hogy a lélegzés abbamaradjon
És hogy a hideg becsukja a szemeit
Csak hat éven belül
Ha ez egy baleset volt
Hol vannak a könnyek?
Még mindig azonosítatlan vagyok
A székesegyház mögött
Itt rejtőzik a testem
De én nem vagyok benne
Csak egy a tizenhatból
Egy nap elején
Ha ez egy játék volna
Miért ne játszanék én is?
Én vagyok a lázadó
De még mindig maradok
És a fagyott pulzusom felgyorsul
Ahogy a feketeség vastagodik
Mint a sztori, amit hallottam
Egy élettel ezelőtt
Ahol egy lány (és ez vicces)
Öngyilkos lett
Amit nem tudott, hogy
Mennyi ideig tart, míg a víz megemelkedik
És hogy a lélegzés abbamaradjon
És hogy a hideg becsukja a szemeit
Az erkölcs játszik
A bűn színpadán
A könnyű kiút
Vagy a könnyű bejárat
Még mindig túl vagyok dicsőítve
Az okok, hogy éljek
Voltak az okok, hogy meghaljak
De legalább az enyémek voltak
Most más kötetlenül szabad vagyok
Elvágtam az élet láncait
A pisztoly
A méreg
A hurok
Vagy a kés
Kiválasztottam a hangszerem
És nem búcsúztam el
És a fagyott pulzusom felgyorsul
Ahogy a feketeség vastagodik
Mint a sztori, amit hallottam
Egy élettel ezelőtt
Ahol egy lány (és ez vicces)
Öngyilkos lett
Amit nem tudott, hogy
Mennyi ideig tart, míg a víz megemelkedik
És hogy a lélegzés abbamaradjon
És hogy a hideg becsukja a szemeit
Facebook hozzászólások