Magyar Dalszöveg

Home by the Sea
Home by the Sea
Home by the Sea
Home by the Sea

Creeping up the blind side, shinning up the wall
Stealing through the dark of night
Climbing through a window, stepping to the floor
Checking to the left and the right
Picking up the pieces, putting them away
Something doesn't feel quite right

Help me someone, let me out of here
Then out of the dark was suddenly heard
Welcome to the Home by the Sea

Coming out the woodwork, through the open door
Pushing from above and below
Shadows without substance, in the shape of men
Round and down and sideways they go
Adrift without direction, eyes that hold despair
Then as one they sign and they moan

Help us someone, let us out of here
Living here so long undisturbed
Dreaming of the time we were free
So many years ago
Before the time when we first heard
Welcome to the Home by the Sea

Sit down, sit down
As we relive our lives in what we tell you.

Images of sorrow, pictures of delight
Things that go to make up a life
Endless days of summer, longer nights of gloom
Waiting for the morning light
Scenes of unimportance like photos in a frame
Things that go to make up a life

Help us someone, let us out of here
Living here so long undisturbed
Dreaming of the time we were free
So many years ago
Before the time when we first heard
Welcome to the Home by the Sea

Sit down, sit down
As we relive our lives in what we tell you
Let us relive our lives in what we tell you

Sit down sit down
Cause you won't get away
So with us you will stay
For the rest of your days. so sit down
As we relive our lives in what we tell you
Let us relive our lives in what we tell you

Ház a tengerparton.
Ház a tengerparton.
Ház a tengerparton.
Ház a tengerparton.

A sötétben kapálódzik, a fal mellet araszol.
Nesz hallatszik az éjen át.
Ablakok csapódnak fel, parketta recseg.
Jobb és bal irányba pillant.
Amit csak ér mindent bezsebel.
de hirtelen nesz ül fülébe.

Valaki közeleg, ki kell jutnom innen.
majd tovább fülelt mert hallott valamit:
Isten hozott a tengerparti házban!

Csak úgy ott termettek maguktól a semmiből.
Ömölve minden irányból.
Árnyalakok ,súlytalanul, test nélkül.
Körben minden oldalon ők voltak.
Lebegve fodrozódtak, tekintetük sápadt fény.
Aztán énekre keltek süvítő hangon.

Segíts jövevény, had menjünk innen.
Itt éltünk oly sokáig magunkra hagyva.
A szabadulásunkról álmodozva.
Sok-sok évvel ezelőtt.
Mielőtt először hallottuk volna
Isten hozott a tengerparti házban.

Ülj le, ülj le
hogy átéld az életünket mit elmesélnénk.

Látomások bánatról, jelenések örömről.
Egy teljes élet minden mozzanata.
Végtelen nyári napok, hosszú sötét éjjelek
melyek a hajnalfényre várnak.
Láttam életüket mint festményt a keretben.
Egy teljes élet minden mozzanatát.

Segíts jövevény, had menjünk innen.
Itt éltünk oly sokáig magunkra hagyva.
A szabadulásunkról álmodozva.
Sok-sok évvel ezelőtt.
Mielőtt először hallottuk volna
Isten hozott a tengerparti házban.

Maradj még, maradj még!
Hogy átélt az életünket mit elmesélnénk.
kérlek éld át az életünket mit elmesélnénk.

Ülj le, ülj le,
mert úgy sem szabadulsz
Velünk fogsz maradni
hátralévő időd velünk éled le, ülj hát le!
Hogy átélt az életünket mit elmesélnénk.
Nézd hát az életünket mit elmesélnénk.