Linkin Park - Waiting for the end (2010)
Waiting for the end
Angol dalszövegThis is not the end
This is not the beginning
Just a voice like a riot
Rocking every revision
But you listen to the tone
And the violent rhythm
Though the words sound steady
Something emptys within em
We say yeah
With fists flying up in the air
Like we’re holding onto something that’s invisible there
Cuz we’re living at the mercy of the pain and the fear
Until we dead it forget it
Let it all disappear
Waiting for the end to come
Wishing I had strenght to stand
This is not what I had planned
It’s out of my control
Flying at the speed of light
Thoughts were spinning in my head
So many things were left unsaid
It’s hard to let you go
I know what it takes to move on
I know how it feels to lie
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
Sitting in an empty room
Trying to forget the past
This was never meant to last
I wish it wasn’t so
I know what it takes to move on
I know how it feels to lie
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
What was left when that fire was gone
I thought it felt right but that right was wrong
All caught up in the eye of the storm
And trying to figure out what it’s like moving on
And I don’t even know what kind of things I said
My mouth kept moving and my mind went dead
Picking up those pieces now where to begin
The hardest part of ending is starting again
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
This is not the end
This is not the beginning
Just a voice like a riot
Rocking every revision (I’m holding on to what I haven’t got)
But you listen to the tone
And the violent rhythm
Though the words sound steady
Something emptys within em
We say yeah
With fists flying up in the air
Like we’re holding onto something that’s invisible there (I’m holding on to what I haven’t got)
Cuz we’re living at the mercy of the pain and the fear
Until we dead it forget it
Let it all disappear
This is not the beginning
Just a voice like a riot
Rocking every revision
But you listen to the tone
And the violent rhythm
Though the words sound steady
Something emptys within em
We say yeah
With fists flying up in the air
Like we’re holding onto something that’s invisible there
Cuz we’re living at the mercy of the pain and the fear
Until we dead it forget it
Let it all disappear
Waiting for the end to come
Wishing I had strenght to stand
This is not what I had planned
It’s out of my control
Flying at the speed of light
Thoughts were spinning in my head
So many things were left unsaid
It’s hard to let you go
I know what it takes to move on
I know how it feels to lie
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
Sitting in an empty room
Trying to forget the past
This was never meant to last
I wish it wasn’t so
I know what it takes to move on
I know how it feels to lie
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
What was left when that fire was gone
I thought it felt right but that right was wrong
All caught up in the eye of the storm
And trying to figure out what it’s like moving on
And I don’t even know what kind of things I said
My mouth kept moving and my mind went dead
Picking up those pieces now where to begin
The hardest part of ending is starting again
All I wanna do is trade this life for something new
Holding on to what I haven’t got
This is not the end
This is not the beginning
Just a voice like a riot
Rocking every revision (I’m holding on to what I haven’t got)
But you listen to the tone
And the violent rhythm
Though the words sound steady
Something emptys within em
We say yeah
With fists flying up in the air
Like we’re holding onto something that’s invisible there (I’m holding on to what I haven’t got)
Cuz we’re living at the mercy of the pain and the fear
Until we dead it forget it
Let it all disappear
A végre várva
Magyar dalszövegEz nem a vég
Ez nem a kezdet
Csak egy hang, amint a lázadás
Átleng minden változásért
De figyelsz a tónusára
És az erőszak ütemére
Bár a szavak szilárdnak hangzanak
Valami üres bennük
Azt mondjuk, igen
Ököl lendül a magasba
Mintha ragaszkodnánk valamihez, ami láthatatlan
Mert a fájdalom és a félelem irgalmában élünk
Míg megöljük, elfelejtjük,
Hagyjuk, hogy eltűnjön
Várjom, hogy eljöjjön a vég
Bárcsak lenne erőm talpon maradni
Én nem így terveztem
Kicsúszott a kezeim közül
A fény sebességével cikáznak
A gondolatok a fejemben
Túl sok dolog maradt kimondatlanul
Nehéz téged elengedni
Tudom, mibe kerül továbblépni
Tudom milyen érzés hazudni
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Egy üres szobában ülök
Próbálom elfelejteni a múltat
Ez sosem jelentette azt, hogy elég
Bárcsak ne is lenne
Tudom, mibe kerül továbblépni
Tudom milyen érzés hazudni
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Ami megmaradt a tűz után
Úgy gondoltam, így a helyes, de a helyes helytelen volt
Minden utolért a vihar szemében
És próbálok rájönni, milyen a továbblépés
Azt sem tudom miket mondtam
A szám még mindig mozog, és az elmém már meghalt
Összerakom a darabkákat, hol kezdjem
A vég legnehezebb része az újrakezdés
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Ez nem a vég
Ez nem a kezdet
Csak egy hang, amint a lázadás
Átleng minden változásért
(Ragaszkodom valamihez, ami sosem volt az enyém)
De figyelsz a tónusára
És az erőszak ütemére
Bár a szavak szilárdnak hangzanak
Valami üres bennük
Azt mondjuk, igen
Ököl lendül a magasba
Mintha ragaszkodnánk valamihez, ami láthatatlan
(Ragaszkodom valamihez, ami sosem volt az enyém)
Mert a fájdalom és a félelem irgalmában élünk
Míg megöljük, elfelejtjük,
Hagyjuk, hogy eltűnjön
Ez nem a kezdet
Csak egy hang, amint a lázadás
Átleng minden változásért
De figyelsz a tónusára
És az erőszak ütemére
Bár a szavak szilárdnak hangzanak
Valami üres bennük
Azt mondjuk, igen
Ököl lendül a magasba
Mintha ragaszkodnánk valamihez, ami láthatatlan
Mert a fájdalom és a félelem irgalmában élünk
Míg megöljük, elfelejtjük,
Hagyjuk, hogy eltűnjön
Várjom, hogy eljöjjön a vég
Bárcsak lenne erőm talpon maradni
Én nem így terveztem
Kicsúszott a kezeim közül
A fény sebességével cikáznak
A gondolatok a fejemben
Túl sok dolog maradt kimondatlanul
Nehéz téged elengedni
Tudom, mibe kerül továbblépni
Tudom milyen érzés hazudni
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Egy üres szobában ülök
Próbálom elfelejteni a múltat
Ez sosem jelentette azt, hogy elég
Bárcsak ne is lenne
Tudom, mibe kerül továbblépni
Tudom milyen érzés hazudni
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Ami megmaradt a tűz után
Úgy gondoltam, így a helyes, de a helyes helytelen volt
Minden utolért a vihar szemében
És próbálok rájönni, milyen a továbblépés
Azt sem tudom miket mondtam
A szám még mindig mozog, és az elmém már meghalt
Összerakom a darabkákat, hol kezdjem
A vég legnehezebb része az újrakezdés
Csak ki akarom cserélni ezt az életet valami újra
Ragaszkodni valamihez, ami sosem volt az enyém
Ez nem a vég
Ez nem a kezdet
Csak egy hang, amint a lázadás
Átleng minden változásért
(Ragaszkodom valamihez, ami sosem volt az enyém)
De figyelsz a tónusára
És az erőszak ütemére
Bár a szavak szilárdnak hangzanak
Valami üres bennük
Azt mondjuk, igen
Ököl lendül a magasba
Mintha ragaszkodnánk valamihez, ami láthatatlan
(Ragaszkodom valamihez, ami sosem volt az enyém)
Mert a fájdalom és a félelem irgalmában élünk
Míg megöljük, elfelejtjük,
Hagyjuk, hogy eltűnjön
Facebook hozzászólások