Magyar Dalszöveg

Quando nada indicava
Que a vida que levava
Fosse mudar rápido assim
Pois eu era mais velha
Que os velhinhos do jardim

Quando os dias não passavam
E só falava na saúde
Vi-te na rua
Reconheci-te
Dos nossos tempos de juventude

Não tinhas casal
Nem tinhas ninguém
E disseste ser feliz assim
Que a única mulher
De quem gostaste de verdade
Mas que já tinha cara-metade
Foi de mim

E dormimos encaixados
Dois namorados
Sem tempo a perder
Cabelos brancos desalinhados
Pés entrelaçados
Já sem medo de adormecer

E eu que acreditava
Que a vida só nos dava
Um amor assim uma só vez
Dou-te um abraço apertado
E vamos de braço dado
Pra todos verem o que a vida fez

E dormimos encaixados
Dois namorados
Sem tempo a perder
Cabelos brancos desalinhados
Pés entrelaçados
Já sem medo de adormecer

Já sem medo de adormecer

Amikor semmi sem jelezte,
Hogy mit hoz az élet
Hogy ilyen gyorsan változhat
Mintha idősebb lennék
Mint a kert bácsijai

Amikor a napok nem teltek
És csak egészségben beszélgettünk
Láttalak az úton
Felismertelek
A fiatal időinkből

Nem volt párod,
Sem senkid
És azt mondtad, így boldog vagy
Hogy egyetlen nő volt
Akitől az igazat akartad
De neki már volt másik fele
Rólam beszéltél

És összeillően aludtunk
Két szerelmes
Veszíteni való idő nélkül
Barna, kócos haj
Összefűzött lábak
Már nem féltünk az elalvástól

És én, aki elhittem,
Hogy az élet csak
Egyszer ad nekünk ilyen szerelmet
Szorosan megöleltelek
És kézenfogva mentünk
Hogy mindenki lássa, mit csinál az élet

És összeillően aludtunk
Két szerelmes
Veszíteni való idő nélkül
Barna, kócos haj
Összefűzött lábak
Már nem féltünk az elalvástól

Már nem féltünk az elalvástól