Magyar Dalszöveg

If I can't let you go will darkness divide?
For the fiction of love is the truth of our lies
We were playing for keeps, but we both knew the cost
Now the only way out's in your heart-shaped box

But I hate that it seemed you were never enough
We were broken and bleeding but never gave up
And I hate that I made you the enemy
And I hate that your heart was the casualty
Now I hate that I need you

As we rest here alone like notes on a page
The finest to compose could not play our pain
With a candle through time I can still see your ghost
But I can't close my eyes, for it
For it is there where you haunt me most
Where you haunt me most

I hate that it seemed you were never enough
We were broken and bleeding but never gave up
And I hope that I sing through your memory
As we echo through time in the melody
Now I hate that I need you

And I hear you now when you said "it hurt
But it had to fall, fall apart to work"
As I see you now in what's left of me
Is it too late to plead insanity?

'Cause I hate that It seemed you were never enough
You were broken and bleeding in the name of love
And I hope that we meet in another life
I hope that we meet in another life
I don't hate that I need you
I don't hate that I need you
I don't hate that I need you

Ha nem tudlak elengedni,a sötétség majd szétválaszt minket?
A szerelem kitalációja a hazugságaink igazsága
Mindvégig játszottunk,de mindketten tudtuk az árát
Most az egyetlen kiút a szív alakú dobozodban van

De én gyűlölöm úgy tűnt sosem voltál elég
Összetörtünk és véreztünk de sosem adtuk fel
És gyűlölöm hogy az ellenségemmé tettelek
És gyűlölöm hogy a Te szíved lett a sebesült
Most gyűlölöm hogy szükségem van rád

Itt nyugszunk együtt mint hangjegyek a lapon
A legjobbat alkotva sem tudná eljátszani a fájdalmunkat
Az időn át egy gyertyával még mindig látom a szellemed
De nem tudom becsukni a szemem
Ott ahol a legjobban kísértesz
Ahol a legjobban kísértesz

Gyűlölöm hogy úgy tűnt sosem voltál elég
Összetörtünk és véreztünk de sosem adtuk fel
És remélem áténekelek az emlékeiden
Visszhangzunk az időn át egy dalban
Most gyűlölöm hogy szükségem van rád

És most hallom hogy azt mondod:
"Fáj de le kellett esnie, széthullania hogy működjön"
Most látlak téged magam mellett
Túl késő az őrültséghez?

Mert gyűlölöm úgy tűnt sosem voltál elég
Összetörtünk és véreztünk a szerelem nevében
És remélem hogy találkozunk egy másik életben
Remélem találkozunk egy másik életben

Nem gyűlölöm hogy szükségem van rád
Nem gyűlölöm hogy szükségem van rád
Nem gyűlölöm hogy szükségem van rád