Magyar Dalszöveg

Manchmal fühl ich mich hier falsch,
wie ein Segelschiff im All.
Aber bist du mit mir an Bord,
bin ich gerne durchgeknallt.
Selbst der Stau auf der A2,
ist mit dir blitzschnell vorbei.
Und die Plörre von der Tanke,
schmeckt wie Kaffee auf Hawaii. (yeah)

Auch wenn ich schweig', du weißt bescheid.
Ich brauch gar nichts sagen, ein Blick reicht.
Und wird uns der Alltag hier zu grau,
pack' ich dich ein, wir sind dann mal raus!

Hallo Lieblingsmensch!
Ein Riesenkompliment, dafür dass du mich so gut kennst.
Bei dir kann ich ich sein,
verträumt und verrückt sein
na na na na na na - Danke Lieblingsmensch!
Schön, dass wir uns kennen.

Absolut niemand darf's erfahren,
aber dir vertrau ich's an,
weil du's sicher aufbewahrst:
Meine Area 51.
Und manchmal drehen wir uns im Kreis,
aus 'ner Kleinigkeit wird Streit,
aber mehr als 5 Minuten,
kann ich dir nicht böse sein. (yeah)

Mach ich dir was vor, fällt's dir sofort auf.
Lass ich mich hängen, dann baust du mich auf.
Manchmal wiegt der Alltag schwer wie Blei,
doch sind wir zu zweit, scheint alles so leicht.

Hallo Lieblingsmensch!
Ein Riesenkompliment, dafür dass du mich so gut kennst.
Bei dir kann ich ich sein,
verträumt und verrückt sein
na na na na na na - Danke Lieblingsmensch!
Schön, dass wir uns kennen.

Zeiten ändern sich und wir uns gleich mit.
Du und ich, so jung auf diesem alten Polaroid Bild.
Das letzte Mal als wir uns sahen, ist viel zu lang her,
doch jetzt lachen wir, als wenn du nie weggewesen wärst.

Hallo Lieblingsmensch!
Ein Riesenkompliment, dafür dass du mich so gut kennst.
Bei dir kann ich ich sein
verträumt und verrückt sein
na na na na na na - Danke Lieblingsmensch!
Schön, dass wir uns kennen.

Néha helytelenül érzem magam itt,
Mint egy vitorlás a világűrben
De itt vagy velem a fedélzeten
Egyből elmegy az eszem
Még a dugó az A2-es autópályán
Is villámgyorsan elmegy veled
És a benzinkúti löttyök
Is Hawaii-i kávénak tűnnek

Ha szótlan vagyok is, te tudod a választ
Nem kell mondanom semmit sem, egy pillantás elég
És ha túl szürkék lennének itt a hétköznapok
Összepakollak, és már el is mentünk

Heló, Kedves!
Óriási bók, azért hogy ennyire jól ismersz
Veled magam lehetek
Álmodozó és lökött
Köszönöm, Kedves!
Örülök, hogy ismerjük egymást

Senkinek nem szabad megtapasztalnia
Amennyire benned megbízok
Mert te figyelsz rám
Az 51-es körzetem
És néha körbe-körbe forgunk
Apró dolgon összeveszünk
De több, mint öt percig
Nem tudok rád haragudni

Valamit előadok neked, egyből észreveszed
Ha szomorú vagyok, egyből feldobsz
Néha a mindennap ólomnehéz
De kettesben vagyunk, minden olyan könnyűnek tűnik

Heló, Kedves!
Óriási bók, azért hogy ennyire jól ismersz
Veled magam lehetek
Álmodozó és lökött
Köszönöm, Kedves!
Örülök, hogy ismerjük egymást

Az idők változnak, és mi is éppúgy
Te és én, annyira fiatalok ezeken a polaroidokon
Amikor utoljára láttuk egymást, nagyon régen volt
Most mégis nevetünk, mintha sosem lettél volna távol

Heló, Kedves!
Óriási bók, azért hogy ennyire jól ismersz
Veled magam lehetek
Álmodozó és lökött
Köszönöm, Kedves!
Örülök, hogy ismerjük egymást