Magyar Dalszöveg

I am waiting
I'm suffocating
I can't breathe
The pain stays too long
Yet i linger
And point my finger
The hard way
The urge to run is strong

Every time i close my eyes
Every time i try to hide
The panic builds up inside
All the things i left behind
Are taking over my own mind
I know it's over now

Sometimes i cannot remember
I played with open cards
I tried so hard to surrender
It's a shame

How come we cannot erase all the pain
Why aren't we strong enough to overcome
Undone, it's driving me mad and insane
Is there some other place where we belong?

And now i'm hating
And i'm creating
This nightmare
That goes on too long
Hanging on to
To what is untrue
I can't leave
The need to stay is strong

Every time i close my eyes
Every time i try to hide
The panic builds up inside
All the things i left behind
Are taking over my own mind
I know it's over now

Sometimes i cannot remember
I played with open cards
I tried so hard to surrender
It's a shame

How come we cannot erase all the pain
Why aren't we strong enough to overcome
Undone, it's driving me mad and insane
Is there some other place where we belong?

It's taking over me
I am too blind to see no oh
I'm on the edge about to take my final jump

I'm not in charge at all
The shade's too dark for me oh oh
I've crossed the border i'm about to fall

Várok
Fulladozok
Nem kapok levegőt
A fájdalom túl sokáig tart
Mégis habozok
És az ujjamat mutatom
Az elfutás vágya kínoz a legjobban
Ez benne a legnehezebb

Mindig, mikor behunyom a szemem
Mindig, mikor megpróbálok elbújni
A pánik gyarapszik bennem
Minden, amit magam mögött hagytam,
A fejembe zártam
Most már tudom, hogy ennek vége

Néha elfelejtem, hogy
Nyílt kártyákkal játszottam
Olyan keményen próbálkoztam behódolni
Micsoda szégyen

Hogy-hogy nem tudjuk a fájdalmat gyökerestől kiírtani?
Miért nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy felülkerekedjünk rajta?
Végezetül az őrületbe és a tébolyba kerget
Netán máshová tartoznánk?

És most utálom
És én hozom létre
Ezt a rémálmot,
Ami ilyen sokáig
Csimpaszkodik
A hazugságba
Nem hagyhatom ezt tovább
Erősnek kell maradnom

Mindig, mikor behunyom a szemem
Mindig, mikor megpróbálok elbújni
A pánik gyarapszik bennem
Minden, amit magam mögött hagytam,
A fejembe zártam
Most már tudom, hogy ennek vége

Néha elfelejtem, hogy
Nyílt kártyákkal játszottam
Olyan keményen próbálkoztam behódolni
Micsoda szégyen

Hogy-hogy nem tudjuk a fájdalmat gyökerestől kiírtani?
Miért nem vagyunk elég erősek ahhoz, hogy felülkerekedjünk rajta?
Végezetül az őrületbe és a tébolyba kerget
Netán máshová tartoznánk?

Ez túltesz rajtam
Túl vak vagyok, ahhoz, hogy lássak, ne, oh
Épp az utolsó ugrás előtt állok

Már egyáltalán nem én vagyok a főnök
Ez az árnyalat nekem túl sötét oh oh
Átléptem a határt, mindjárt elbukok