Magyar Dalszöveg

Born to premeditated harm
Her infant limbs
Ripped from her mother's arms
Born to premeditated harm
Lifeless
She never wanted this
She never wanted to live like this
No honour

They raise her to her feet
Pure as the lotus leaves
Blossoming from this
From this disfigured earth
Yet so colourless

Just don't be afraid, just don't be afraid
She watches over you
Grieving with your pain
They should be afraid, they should be afraid
Bow down or no neck remains un-cleaved
Flowing like a stream with unrestrained fluidity
To rid the world of this disease

Silently existing immersed in green
Her heart still pure as the lotus leaves
Her heart still pure as the lotus leaves

Stalking in the confines of the night
With a thirst to massacre her fucked up mind
She rises to her feet
Her heart empty of grief
Something sharper
No mercy, no neck remains un-cleaved
As she watches the kingdom burn redder than the autumn leaves
No mercy, no neck remains un-cleaved

Arra született, hogy fájdalomban éljen
Kifejletlen végtagjait
Kitépték anyja karjai közül
Arra született, hogy fájdalomban éljen
Élettelen
Sosem akarta ezt
Sosem akart így élni
Nincs tisztesség

Talpra állítják
Tiszta, akár a lótuszlevelek
Ebből virágzik
Ebből a csúf világból
Még olyan színtelen

Csak ne félj, csak ne félj
Vigyáz rád
Szomorkodik a fájdalmadon
Félniük kellene, félniük kellene
Hajolj meg vagy egy nyak sem maradt vágatlanul
Árad, mint egy megfékezhetetlen folyó
Hogy megszabadítsa a világot ettől a betegségtől

Zöldbe mártózva éldegél csendesen
Szíve még mindig tiszta, akár a lótuszlevek
Szíve még mindig tiszta, akár a lótuszlevek

Oson az éjszaka határán
Az elbaszott fejében mészárlásra éhes gondolattal
Talpra áll
Szívében nyoma sincs a bánatnak
Ez valami hevesebb
Nincs kegyelem, egy nyak sem maradt vágatlanul
Amikor azt nézi, hogy a királyság vörösebben ég az őszi leveleknél
Nincs kegyelem, egy nyak sem maradt vágatlanul