Magyar Dalszöveg

My life’s at a rock bottom’s cliff
I’m walking in a dark tunnel
I’m holding up
This cruel, dreadful day alone
My school hallway is fading away
On this unfamiliar way
I’m so unlucky
I don’t have any map to tell me if this road is right
There’s no way to go up
What I’ve been through is a maze
I never want to go back to
I’m comforting myself, shedding blood and sweat
Instead of blood and tears
They tell me such hills
Are just passing showers
If you want success
Put snares that are called failures
So yes, I bite the baits that are called pain
I’m wandering around with my exhausted wings
Of passions temporarily folded

My life’s at a rock bottom’s cliff
I’m walking in a dark tunnel
I’m holding up
This cruel, dreadful day alone
Though I reach out my hand, there’s nobody to hold it
They’re going up riding on my pain and tears

I’m on a hellevator
My hellevator
I’m on a hellevator
My hellevator
I’m on a hellevator

There’s nothing for me
Nobody really cares about me
No worries for me, just stone cold
“Give up on your nonsense dreams”
Their words on giving up hit my ears
My despair only gets bigger
Covering the sky called hope
With the hands of the people beside me
I’m praying for myself to hold on
To save myself from their unkind stares
They’re arguing if I’m crazy or not
I’ll be somebody’s clown even if I make it through
That’s what you’re going to be
Stop trying to be a singer
I push myself
Through hearing their words

My life’s at a rock bottom’s cliff
I’m walking in a dark tunnel
I’m holding up
This cruel, dreadful day alone
Though I reach out my hand, there’s nobody to hold it
They’re going up riding on my pain, my tears

I’m on a hellevator
My hellevator
I’m on a hellevator
My hellevator
I’m on a hellevator

I’m going to find out where the exit is
To save me from being locked in the darkness
I frantically try to run away
I’m on the hellevator, I’m going up
I’m escaping my dark past
Lighting up my dark road ahead
I run as I could forget
Those tedious moments
The bell of the new beginning
That they’ve been ignoring rings
I got on my hellevator that’ll hold my hand
And take me to the penthouse

I’m on a hellevator
My hellevator
I’m on a hellevator

Az életem egy szikla fenekénél van
Egy sötét alagútban sétálok
Várok
Ezen a kegyetlen, félelmetes napon, egyedül
Az iskolám folyosója elhalványul
Ezen az ismeretlen úton
Olyan szerencsétlen vagyok
Nincs térképem, ami megmondaná, hogy ez az út-e a helyes
Nincs esélyem felemelkedni
Amin keresztül megyek az egy útvesztő
Soha nem akarok visszatérni
Vigasztalom magam, vért és izzadságot hullajtva
Vér és könnyek helyett
Ilyen dombokat mondanak nekem
Amik csak elmúló zuhanyok
Ha sikeres akarsz lenni
De csapdákba esel, amiket kudarcnak hívnak
Így igen, ráharapok a csalira, amit fájdalomnak hívnak
A kimerült szárnyaimmal kóborlok
Amik az ideiglenesen félretett szenvedélyé

Az életem egy szikla fenekénél van
Egy sötét alagútban sétálok
Várok
Ezen a kegyetlen, félelmetes napon, egyedül
Még ha nyújtom is a kezem, nincs senki, aki megfogná
Csak a fájdalmamon és a könnyeimen fognak uralkodni

Egy pokoli liften vagyok
A pokoli liftem
Egy pokoli liften vagyok
A pokoli liftem
Egy pokoli liften vagyok

Számomra nincs semmi
Senki nem törődik velem igazán
Nincs semmi aggodalmam, csak hideg kő
"Add fel az ostoba álmaidat"
A szavaik a feladásról bántják a fülemet
A kétségbeesettségem csak nő
Beborítva a reménynek nevezett eget
A mellettem lévő emberek kezével
Imádkozom magamért, hogy folytathassam
Hogy megmentsem magam a kegyetlen nézéseiktől
Azon veszekednek, hogy megőrültem-e vagy sem
Még ha keresztül is megyek ezen, akkor is valaki bohóca leszek
Ez az, ami majd leszel
Hagyj fel, azzal, hogy énekes leszel
Elnyomom magam
Hogy halljam a szavaikat

Az életem egy szikla fenekénél van
Egy sötét alagútban sétálok
Várok
Ezen a kegyetlen, félelmetes napon, egyedül
Még ha nyújtom is a kezem, nincs senki, aki megfogná
Csak a fájdalmamon és a könnyeimen fognak uralkodni

Egy pokoli liften vagyok
A pokoli liftem
Egy pokoli liften vagyok
A pokoli liftem
Egy pokoli liften vagyok

Ki fogom deríteni, hogy hol van a kijárat
Hogy megmentsem a sötétségbe zárt önmagam,
Ideiglenesen el próbálok menekülni
Egy pokoli liften vagyok, felemelkedek
Elmenekülök a sötét múltamtól
Kivilágítva magam előtt a sötét utamat
Úgy futok, mintha el tudnám feledni
Azokat az egyhangú pillanatokat
Az új kezdet harangja
Ahogy figyelmen kívül hagyták a csengetést
Felkerültem a pokoli liftemre, ami majd fogja a kezem
És elvisz egy luxuslakásba

Egy pokoli liften vagyok
A pokoli liftem
Egy pokoli liften vagyok