Magyar Dalszöveg

Gray November
I've been down since July
Motion capture
Put me in a bad light

I replay my footsteps on each stepping stone
Trying to find the one where I went wrong
Writing letters
Addressed to the fire

And I was catching my breath
Staring out an open window
Catching my death
And I couldn't be sure
I had a feeling so peculiar
That this pain would be for
Evermore

Hey December
Guess I'm feeling unmoored
Can't remember
What I used to fight for

I rewind the tape but all it does is pause
On the very moment all was lost
Sending signals
To be double crossed

And I was catching my breath
Barefoot in the wildest winter
Catching my death
And I couldn't be sure
I had a feeling so peculiar
That this pain would be for
Evermore

Can't not think of all the cost
And the things that will be lost
Oh, can we just get a pause?
To be certain we'll be tall again
Whether weather be the frost
Or the violence of the dog days
I'm on waves, out being tossed
Is there a line that I could just go cross?

And when I was shipwrecked (Can't think of all the cost)
I thought of you (All the things that will be lost now)
In the cracks of light (Can we just get a pause?)
I dreamed of you (To be certain we'll be tall again)
(If you think of all the costs)
It was real enough (Whether weather be the frost)
To get me through (Or the violence of the dog days)
(Out on waves being tossed)
I swear (Is there a line that we could just go cross?)
You were there

And I was catching my breath
Floors of a cabin creaking under my step
And I couldn't be sure
I had a feeling so peculiar
This pain wouldn't be for
Evermore
Evermore
Evermore
This pain wouldn't be for evermore
Evermore

Szürke november
Magam alatt vagyok július óta
A mozgás rögzítése
Rossz fényben tüntet fel

Minden lépcsőfokon visszajátszom a lépteim
Próbálom kitalálni, hol fordult minden rosszra
Leveleket írok
A tűznek címezve

Levegőért kapkodtam
Kifelé meredve a nyitott ablakon
Elkapom a halálom
És nem tudom biztosan
Volt-e valaha ilyen különös érzésem
Amilyen ez a fájdalom lesz
Örökké

Hé, december
Azt hiszem kikötve érzem magam
Nem emlékszem
Miért is harcoltam

Visszatekerem a kazettát, de csak szünetelt
Abban a pillanatban, amikor minden elveszett
Jeleket küldve
Hogy duplán kereszteződjön

És levegőért kapkodtam
Mezítláb a legzordabb télben
Elkapom a halálom
És nem tudom biztosan
Volt-e valaha ilyen különös érzésem
Amilyen ez a fájdalom lesz
Örökké

Nem jut eszembe az összes ár
És a dolgok, amik elvesztek
Kaphatnánk egy szünetet?
Hogy megbizonyosodjunk újra nagyok leszünk
Legyen az időjárás fagyos
Vagy erőszakos kánikula
Hullámokon vagyok, kint hánykolódva
Van egy vonal, amelyen áthaladhatok?

És amikor hajótörött voltam (nem gondolhatok mibe került)
Rád gondoltam (Minden dolog, amik mostanra elvesztek)
A fény repedéseiben (Kaphatnánk egy szünetet?)
Rólad álmodtam (megbizonyosodhassunk, újra nagyok leszünk)
(Ha mindenre gondolsz, amibe került)
Igazán valódi volt (Legyen az időjárás fagyos)
Hogy átsegítsen engem (Vagy erőszakos kánikula)
(Kint a hullámokon hánykolódva)
Esküszöm (Van egy vonal, amely mentén haladhatok?)
Ott voltál

És levegőért kapkodtam
A fülke padjója nyikorog a léptem alatt
És nem tudom biztosan
Volt-e valaha ilyen különös érzésem
Amilyen ez a fájdalom lesz
Örökké
Örökké
Örökké
Amilyen ez a fájdalom lesz örökké
Örökké