Taylor Swift - Maroon (2022)
Maroon
Angol dalszövegWhen the morning came we
Were cleaning incense off your
vinyl shelf ‘cause we lost track of time again
Laughing with my feet in your lap
Like you were my closest friend
“How’d we end up on the floor anyway?”
You say
“Your roommate’s cheap-ass screw top rosé,
That’s how.”
I see you every day now
And I chose you
The one I was dancing with in New York
No shoes
Looked up at the sky and it was
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet, it was maroon
When the silence came we
Were shaking blind and hazy
How the hell did we lose sight of us again?
Sobbing with your head in your hands
Ain’t that the way shit always ends
You were standing hollow-eyed in the hallway
Carnations you had thought were roses
That’s us
I feel you no matter what
The rubies that I gave up
And I lost you
The one I was dancing with in New York
No shoes
Looked up at the sky and it was (maroon)
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was (maroon)
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet, it was maroon
And I wake with your memory over me
That’s a real fuckin’ legacy, legacy
And I wake with your memory over me
That’s a real fuckin’ legacy … to leave
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was (maroon)
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet it was maroon
Were cleaning incense off your
vinyl shelf ‘cause we lost track of time again
Laughing with my feet in your lap
Like you were my closest friend
“How’d we end up on the floor anyway?”
You say
“Your roommate’s cheap-ass screw top rosé,
That’s how.”
I see you every day now
And I chose you
The one I was dancing with in New York
No shoes
Looked up at the sky and it was
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet, it was maroon
When the silence came we
Were shaking blind and hazy
How the hell did we lose sight of us again?
Sobbing with your head in your hands
Ain’t that the way shit always ends
You were standing hollow-eyed in the hallway
Carnations you had thought were roses
That’s us
I feel you no matter what
The rubies that I gave up
And I lost you
The one I was dancing with in New York
No shoes
Looked up at the sky and it was (maroon)
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was (maroon)
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet, it was maroon
And I wake with your memory over me
That’s a real fuckin’ legacy, legacy
And I wake with your memory over me
That’s a real fuckin’ legacy … to leave
The burgundy on my t-shirt when you splashed your wine into
me and how the blood rushed into my cheeks, so scarlet it was (maroon)
The mark they saw on my collarbone the rust that grew
between telephones the lips I used to call home
So scarlet it was maroon
Vöröses
Magyar dalszövegMikor a reggel eljött mi
Éppen a füstölőt takarítottuk le a
Vinyl polcról mert megint elvesztettük az időérzékünket
Nevetünk a lábammal az öledben
Mintha te lennél a legközelebbi barátom
“Mégis hogy végeznénk a padlón?”
Mondod
“A szobatársad olcsó rosé-ja miatt,
Úgy.”
Már minden nap látlak
És téged választottalak
Azt, akivel New Yorkban táncoltam
Cipő nélkül
Felnéztünk az égre, és
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
Mikor némaság lett
Remegtünk vakon és ködösen
Hogy a pokolba tévesztettük szem elől magunkat ismét?
Zokogni a fejeddel a kezeid közt
Nem így ér véget minden szarság
Ott álltál üres tekintettel az előcsarnokban
A székfüvekre azt hitted, rózsák
Ezek vagyunk mi
Érezlek, nem számít, miről van szó
A rubinok, amiket feladtam
És elveszítettelek
Azt, akivel New Yorkban táncoltam
Cipő nélkül
Felnéztünk az égre, és (Vöröses)
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt (Vöröses)
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
És az emlékeddel ébredek rajtam
Ez egy valódi kibaszott örökség, örökség
És az emlékeddel ébredek rajtam
Ez egy valódi kibaszott örökség … amit hátrahagysz
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt (Vöröses)
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
Éppen a füstölőt takarítottuk le a
Vinyl polcról mert megint elvesztettük az időérzékünket
Nevetünk a lábammal az öledben
Mintha te lennél a legközelebbi barátom
“Mégis hogy végeznénk a padlón?”
Mondod
“A szobatársad olcsó rosé-ja miatt,
Úgy.”
Már minden nap látlak
És téged választottalak
Azt, akivel New Yorkban táncoltam
Cipő nélkül
Felnéztünk az égre, és
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
Mikor némaság lett
Remegtünk vakon és ködösen
Hogy a pokolba tévesztettük szem elől magunkat ismét?
Zokogni a fejeddel a kezeid közt
Nem így ér véget minden szarság
Ott álltál üres tekintettel az előcsarnokban
A székfüvekre azt hitted, rózsák
Ezek vagyunk mi
Érezlek, nem számít, miről van szó
A rubinok, amiket feladtam
És elveszítettelek
Azt, akivel New Yorkban táncoltam
Cipő nélkül
Felnéztünk az égre, és (Vöröses)
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt (Vöröses)
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
És az emlékeddel ébredek rajtam
Ez egy valódi kibaszott örökség, örökség
És az emlékeddel ébredek rajtam
Ez egy valódi kibaszott örökség … amit hátrahagysz
A vörösbor a pólómon, amikor rám fröcskölted a borod
És ahogy a vér az arcomba futott, olyan skarlátvörös volt (Vöröses)
A folt, amit láttak a kulcscsontomon, a rozsdaszín, ami egyre nagyobb lett
Telefonok között az ajkak, amiket egykor otthonnak hívtam
Olyan skarlátvörös, egészen vöröses
Facebook hozzászólások