Magyar Dalszöveg

The cute bomber jacket you've had since sixth form
Adorned with patches of places you’ve been
Is nothing on my khaki coat that I got
From a roadside when I was sixteen
My boots are from airports
My backpack's from France
I'm not a man of substance and so I’ll pretend
To be a wanderer, wandering
Leaving ascetic belongings in hostels and restaurant bins

The roads are my home as horizon's my target
If I keep on moving, never lose sight of it
Treating my memory of you like a fire, let it
Burn out, don't fight it and try to move on
It's been sixty weeks since I saw Vienna
A bandage and a wide smile slapped across my face
I'll pick up my hiking boots when I am ready
And I'll put down my roots when I'm dead

The distance is futile
Come on, don't be hasty
You’ll get that feeling deep inside your bones
I’ll be gone then when you must be alone

A cuki bomber dzseki, ami meg van neked tizenkettedik óta
Foltokkal díszített, helyekről, ahol jártál
Semmi nincs az én khaki kabátomon, amit
Az út szélén találtam, amikor tizenhat voltam
A bakancsom repülőterekről vannak
A hátizsákom Franciaországból
Nem vagyok az anyag embere, szóval színlelem
Hogy vándor vagyok, vándorlok
Hagyva aszkéta holmikat a hotelekben és éttermi kukákat

Az utak az otthonom, a horizont a célom
Ha tovább megyek, nem veszítem el a látványát
Úgy bánok a rólad szóló emlékeimmel, mint a tűzzel, hagyom
Elégni, nem harcolok és próbálok továbblépni
Hatvan hete volt, mióta láttam Bécset
Egy kötés és egy széles mosoly fut át az arcomon
Felveszem a a túrabakancsom, amikor kész vagyok
És le fogom ereszteni a gyökereimet, amikor halott vagyok

A távolság jelentéktelen
Gyerünk, ne legyél elhamarkodott
Megérted ezt az érzést mélyen a csontjaidban
Nem leszek akkor, amikor te biztos egyedül leszel