Magyar Dalszöveg

I miss, I mi—, I miss you
Eh, fuck it!

This might be the hardest song I've ever had to write
Yeah, I dreamt about you last night
I only see you when I close my eyes tight
Yeah, I wish I told you how I felt before you left
But it just never felt right
Yeah, *crying*
I wish I told you everything before you left
I won't forget the day that they found the growth in your chest
The cancer took ahold of your body and then it spread
I talk to you more now than I ever did—I'm a mess
This song will never capture the pain that I could express
I learned from you that nothin' is perfect, but try your best
I know you had your demons a younger me didn't get
And out of all our demons, our biggest might be regret
Relate more than ever, remember back when I would only see you every other week
And every other Wednesday, you would take us out to eat
Mom and you had split, so we're livin' in between
Looking up the word "divorce" to understand what it could mean
But I don't understand, Mom is with another man
You been drinkin' heavier, to me was just another can
Culture full of broken homes, we were just another fam
Coulda left like other dads, you, you had another plan
So you stuck around, dealt a life that you probably would never choose
You bottled it inside and that bottle turned into booze
The Jäger took ahold and your body took the abuse
But finally found sobriety, cried when I got the news
I know, been hurtin' more than I show
Inspired by your story, couple things you should know
I met this girl at my show, teared up by what I was told
She said, "I'm sober 'cause of you, you do way more than you know"
And I said—

And I said, "Ohh, please grant me the serenity
To accept everything I cannot change"
You, you always told me that
Do anything to have you back, see you one day
I, I wonder if you see me when I fall, yeah
I wonder if you hear me now at all
Maybe if the world plays this through speakers
I'll be loud enough to reach you, and you'll hear
My last letter for you

And I don't understand how you would stay so optimistic
You started chemo, fought the battle, never quit
That really left an imprint
And we would talk about our lives and after this
How we would live 'em different
See, Mom and you would put your differences aside
Every day she would visit, see the love and your vision
See the hurt in your smile, your wisdom is what I'm missin' the most
I'll never be ready to let you go
I've never felt so helpless, it's outta both our control
You told me how you wanted to travel, next year you'll go
And your body had become fragile, not once did you lose your soul
We were told, it was progressin' and you had less than a week
True love is every tear when we told you we had to leave
And how we would converse, and not once did we need to speak
Then, one day in late October you passed away in your sleep
I been cryin' when I think about it
I miss your smile, I miss your laugh, and now I live without it
I told you music was my passion, and you never doubted
And people tell me they relate, but nah, I truly doubt it
Remember cryin' on your grave and yellin' up to you, "How did I lose my way?"
I won't forget that summer were some of my darkest days
Was asking for a sign, sat in my tears and prayed
When I saw the sign you sent me that day, was forever changed
I know, I know, I shoulda been a better me
Would blame me when we argue, I said things I didn't mean
Me and you are who our issues should have always been between
So I'm sorry for the lack of communication from me
I just wish that you were here, so you could watch me win a Grammy
But more importantly to build a family
I hope I make you proud and become everything I can be
I hope they play it loud and send this letter where I can't reach
Sincerely, Mark

And I said, "Ohh, please grant me the serenity
To accept everything I cannot change"
You, you always told me that
Do anything to have you back, see you one day
I, I wonder if you see me when I fall, yeah
I wonder if you hear me now at all
Maybe if the world plays this through speakers
I'll be loud enough to reach you, and you'll hear
My last letter for you

Hiány, hiá—, hiányzol
Bassza meg

Talán ez a legnehezebb dal, amit valaha meg kellett írnom
Rólad álmodtam múlt éjjel
Csak akkor látlak, ha szorosan becsukom a szemeim
Bárcsak elmondtam volna neked mit éreztem, mielőtt elmentél
De sose volt rá alkalom
*sírás*
Bárcsak elmondtam volna neked mindent, mielőtt elmentél
Nem fogom elfelejteni a napot, amikor megtalálták azt a kinövést na mellkasodon
A rák hatalmába kerítette a tested és terjedni kezdett
Most többet beszélek hozzád, mint valaha tettem—egy káosz vagyok
Ez a zene sose fogja tudni kifejezni az összes fájdalmam
Megtanultam tőled, hogy semmi sem tökéletes, de keményen kell próbálkoznod
Tudom, hogy olyan démonjaid voltak, amit a fiatalabb énem nem tudott megérteni
És az összes démonunk közül talán a megbánás a legnagyobb
Sose azonosultam még ezzel annyira, mint most, emlékszem, amikor minden második héten láttalak
És minden második szerdán meghívtál magaddal enni
Anyának és neked el kellett válnotok, úgyhogy a kettő között élek
Rákeresve a "válás" szóra, megpróbálva rájönni, mit jelenthet
De nem értem, anya egy másik férfivel van
Komolyabban kezdtél inni, amiből én csak egy újabb dobozt láttam
Az összetört otthonok kultúrájában csak egy újabb család voltunk
Elhagyhattál volna minket mint a többi apa, de neked, neked más terveid voltak
Úgyhogy velünk maradtál, egy olyan életet kellet kezelned, amit valószínűleg sosem választottál volna magadtól
Magadba fojtottad, ami lassan alkohollá vált
A Jäger uralma alá kerített és a testednek kellett elviselnie a szenvedést
De végre megtaláltad a józanságot, sírtam, amikor hallottam a híreket
Tudom, sokkal jobban fájt, mint amit mutattam
Inspirál a történeted, néhány dolgot tudnod kéne
Megismertem ezt a lányt a koncertemen, elsírtam magam azon, amit mondott
Azt mondta, "miattad vagyok józan, sokkal többet teszel, mint gondolnád"
És azt mondtam—

És azt mondtam, "Kérlek biztosíts nekem egy kis nyugalmat
Hogy el tudjam fogadni, hogy nem tudok változni"
Te, te mindig ezt mondtad nekem
Bármit megteszek, hogy visszakapjalak, lássalak egy napon
Én, én azon gondolkodom hogy látod-e, amikor elbukom
Azon gondolkodom, hogy hallasz-e most egyáltalán
Talán ha a világ ezt hangszórókon keresztül játszaná le
Elég hangos lennék ahhoz, hogy elérjelek, és hallanád
Az utolsó levelem hozzád

És nem értem, hogy tudtál olyan optimista maradni
Elkezdted a chemot, megküzdötted a harcod, sose léptél ki
Ezt elég mélyen az eszembe véstem
És az életünkről beszéltünk és aztán
Arról, hogy mennyire máshogy élnénk azt
Nézd, anya és te félretettétek volna a nézeteltéréseiteket
Minden nap meglátogatott, látta a szereteted és az elképzelésed
Látta a fájdalmat a mosolyodban, a bölcsességed hiányzik a legjobban
Sosem leszek kész, hogy elengedjelek
Sosem éreztem magam ilyen tehetetlennek, egyikünk sem tudja irányítani
Azt mondtad utazni akarsz, és következő évben elindulnál
És a tested annyira legyengült, nem egyszer hagyta el a lelked
Azt mondták, terjed és csak egy heted van hátra
Az igaz szeretet az összes könnyünk volt, amikor elmondtuk, hogy mennünk kell
És ahogy beszélgettünk, nem egyszer volt muszáj beszélnünk
Aztán, egy késő októberi napon elhunytál álmodban
Azóta is sírok ahányszor rá gondolok
Hiányzik a mosolyod, a nevetésed és most ezek nélkül élünk
Elmondtam neked hogy a zene a szenvedélyem, és sose kérdőjeleztél meg
És az emberek azt mondják átérzik, de nem, ebben kételkedem
Emlékszem ahogy a sírodon sírtam és felkiabáltam hozzád, "Hogy vesztettem el az utam?"
Nem fogom elfelejteni, azon a nyáron jöttek el e legsötétebb napjaim
Egy jelet kértem, a könnyeimben ültem és imádkoztam
Amikor láttam a jelet, amit azon a napon küldtél nekem, örökre megváltoztam
Tudom, tudom, jobbnak kellett volna lennem
Magamat kellett volna hibáztatnom, amikor veszekedtünk, olyan dolgokat mondtam, amiket nem gondoltam komolyan
Közted és köztem kellett volna maradnia az összes problémánknak
Szóval sajnálom a kommunikáció hiányát részemről
Bárcsak itt lennél, láthatnád, ahogy nyerek egy Grammyt
De ami fontosabb, ahogy családot alapítok
Remélem büszkévé teszlek és azzá válok, ami csak lehetek
Remélem hangosan játsszák majd és elküldik ezt a levelet oda, ahová én nem érek el
Tisztelettel, Mark

És azt mondtam, "Kérlek biztosíts nekem egy kis nyugalmat
Hogy el tudjam fogadni, hogy nem tudok változni"
Te, te mindig ezt mondtad nekem
Bármit megteszek, hogy visszakapjalak, lássalak egy napon
Én, én azon gondolkodom hogy látod-e, amikor elbukom
Azon gondolkodom, hogy hallasz-e most egyáltalán
Talán ha a világ ezt hangszórókon keresztül játszaná le
Elég hangos lennék ahhoz, hogy elérjelek, és hallanád
Az utolsó levelem hozzád