Magyar Dalszöveg

Heaven's gone, the battle's won
I had to say goodbye
Lived and learned from every fable
Written by your mind
And I wonder how to move on
From all I had inside
Place my cards upon the table
In blood I draw the line
I've given all my pride

Living a life of misery
Always there, just underneath
Haunting me, quietly alone
It's killing me, killing me
Dead and gone, what's done is done
You were all I had become
I'm letting go of what I once believed
So goodbye agony

I watch the stars and setting suns
As the years are passing by
I never knew that hope was fatal
Until I looked it in the eye
And now I'm not sure I am able
To reach the other side
Casting out the light

Living a life of misery
Always there, just underneath
Haunting me, quietly alone
It's killing me, killing me
Dead and gone, what's done is done
You were all I had become
I'm letting go of what I once believed
So goodbye agony
Goodbye agony

Not alone in forgiving
The faithful and the blind
Innocence is forsaken
I leave 'em all behind
And then I see that even angels never die

Living a life of misery
Always there, just underneath
Haunting me, quietly alone
It's killing me, killing me
Dead and gone, what's done is done
You were all I had become
I'm letting go of what I once believed
So goodbye agony
Goodbye agony
Goodbye agony

A menny már elveszett, a csaták győzedelmeskedtek,
El kell búcsúznom,
Azokból a mesékből éltem, és tanultam,
Amiket te találtál ki,
Csodálkozom, hogy tudtam mindazon továbblépni,
Ami bennem volt,
Kiraktam a fegyvereimet az asztalra,
Meghúztam a vonalat a vérben,
Feladtam minden büszkeségem.

Nyomorúságos életet élek,
A nyomor mindig ott van, csak mélyen,
Kísért engem, csöndesen, egyedül,
Ez megöl engem, megöl,
Meghalunk, ami történt, megtörtént,
Te voltál minden, amivé válok,
Hagyom, hadd menjen, amiben egyszer hittem,
Szóval viszlát, gyötrelem!

Nézem a csillagokat, telnek a napok,
Mintha évek telnének el,
Sosem gondoltam volna, hogy a remény halálos,
Amíg a szemébe néztem,
És most már nem vagyok biztos benne, hogy képes lennék
Elérni a másik oldalt,
Elűzni a fényt.

Nyomorúságos életet élek,
A nyomor mindig ott van, csak mélyen,
Kísért engem, csöndesen, egyedül,
Ez megöl engem, megöl,
Meghalunk, ami történt, megtörtént,
Te voltál minden, amivé válok,
Hagyom, hadd menjen, amiben egyszer hittem,
Szóval viszlát, gyötrelem!
Viszlát gyötrelem!

Nem vagyok egyedül a megbocsátásban,
A hűséges és a vak,
Cserben hagyott ártatlanság,
Mindent magam mögött hagyok,
És akkor látom csak, hogy az angyalok soha nem halnak meg.

Nyomorúságos életet élek,
A nyomor mindig ott van, csak mélyen,
Kísért engem, csöndesen, egyedül,
Ez megöl engem, megöl,
Meghalunk, ami történt, megtörtént,
Te voltál minden, amivé válok,
Hagyom, hadd menjen, amiben egyszer hittem,
Szóval viszlát, gyötrelem!
Viszlát gyötrelem!