Magyar Dalszöveg

I'm a killer, cold and wrathful
Silent sleeper, I've been inside your bedroom
I've murdered half the town
Left you love notes on their headstones
I'll fill the graveyards until I have you
Moonlight walking, I smell your softness
I'm a killer, cold and wrathful
Silent sleeper, I've been inside your bedroom
I've murdered half the town
Left you love notes on their headstones
I'll fill the graveyards until I have you
Moonlight walking, I smell your softness
Carnivorous and lusting to track you down among the pines
I want you stuffed into my mouth
Hold you down and tear you open, live inside you
Love, I'd never hurt you
But I'll grind against your bones until our marrows mix
I will eat you slowly...

Oh, the horror of our love
Never so much blood pulled through my veins
Oh, the horror of our love
Never so much blood...

I wake in terror, blackbirds screaming
Dark cathedrals spilling midnight on their altars
I'm your servant, my immortal
Pale and perfect, such unholy heaving
The statues close their eyes, the room is changing
Break my skin and drain me
Ancient language, speak through fingers
The awful edges where you end and I begin
Inside your mouth, I cannot see
There's catastrophe in everything I'm touching
As I sweat and crush you
And I hold your beating chambers until they beat no more
You die like angels sing...

Oh, the horror of our love
Never so much blood pulled through my veins
Oh, the horror of our love
Never so much blood...

You're a ghost love, nightgown flowing
Your body blue and walking along the continental shelf
You are a dream among the sharks
Beautiful and terrifying, lit and restless
We dance in dark suspension
And you bury me in the ocean floor beneath you
Where they'll never hear us scream...

Oh, the horror of our love
Never so much blood pulled through my veins
Oh, the horror of our love
Never so much blood...

Gyilkos vagyok, hideg és haragos
Csendes alvó, jártam már a hálószobádban
Megöltem már a fél várost
És szerelmes leveleket hagytam neked a sírjaikon
Addig fogom megtölteni a temetőket, amíg az enyém nem leszel
Holdfényes séta, érzem a gyengédséged
A ragadozó vágyat, hogy levadásszalak a fenyők között
A számba akarlak tömni
Lefogni, majd felvágni, benned élni tovább
Sosem bántanálak, Szerelmem
De addig fogom őrölni a csontjaid, míg a velőnk eggyé nem olvad
Lassan foglak elfogyasztani...

Oh, szerelmünk horrora
Még sosem száguldott a vér ilyen gyorsan ereimben
Oh, szerelmünk horrora
Sosem volt még ennyi vér...

Rémülten ébredek, feketerigók kiáltoznak
Sötét katedrálisok éjfélt öntenek oltáraikra
A szolgád vagyok, én Halhatatlanom
Sápadt és tökéletes, milyen szentségtelen zihálás
A szobrok behunyják szemeiket, megváltozik a szoba
Tépd szét a bőröm és szívd ki belőlem az életet
Ősi nyelv, ujjak érintésén át
A szörnyű élek, ahol elkezdődtünk, te meg én
Nem látok semmit a szádban
Minden katasztrófává válik amit megérintek
Verítékezem miközben összetörlek
És addig szorítom szíved, míg már nem ver tovább
Angyali énekként száll ki belőled az élet

Oh, szerelmünk horrora
Még sosem száguldott a vér ilyen gyorsan ereimben
Oh, szerelmünk horrora
Sosem volt még ennyi vér...

Szellem vagy, Szerelmem, meglibben a hálóinged
A tested kék, ahogy végigsétálsz a folyosón
Álom vagy a cápák között
Gyönyörű és félelmetes, fényes és nyughatatlan
Táncolunk a felfüggesztett sötétségben
És eltemetsz engem az alattunk zubogó óceánban
Ahol sosem hallanak minket sikoltani

Oh, szerelmünk horrora
Még sosem száguldott a vér ilyen gyorsan ereimben
Oh, szerelmünk horrora
Sosem volt még ennyi vér...