Magyar Dalszöveg

Take everything left from me
All!
To!
Blame!

How can we still succeed, taking what we don't need?
Telling lies, alibis, selling all the hate that we breed.
Supersize our tragedies! (You can't define me or justify greed)
Bought in the land of the free! (Land! Free!)

And we're all to blame,
We've gone too far,
From pride to shame,
We're trying so hard,
We're dying in vain,
We're hopelessly blissful and blind
To all we are,
We want it all with no sacrifice!

Realize we spend our lives living in a culture of fear.
Stand to salute; say thanks to the man of the year.
How did we all come to this? (You can't define me or justify greed)
This greed that we just can't resist! (Resist!)

And we're all to blame,
We've gone too far,
From pride to shame,
We're trying so hard,
We're dying in vain,
We're hopelessly blissful and blind
To all we are,
We want it all.
Everyone wants it all with no sacrifice!

Tell me now, what have we done? We don't know.
I can't allow what has begun to tear me down,
Believe me now, we have no choice left with our
Backs against the wall!

And now we're all to blame,
We've gone too far,
From pride to shame,
We're hopelessly blissful and blind
When all we need
Is something true
To believe,
Don't we all?
Everyone, everyone,
We will fall.

'Cause we're all to blame
We've gone too far,
From pride to shame,
We're trying so hard,
We're dying in vain,
We want it all,
Everyone, don't we all?

Vegyétek el mindenemet, amim maradt
Mindent!
Hibáztatásig!

Hogyan sikerülhet nekünk még mindig elvenni azt, ami nem kell?
Hazugságokat mondani, kifogásokat, eladni az összes gyűlöletet, amit termelünk.
Megnagyítani a tragédiáinkat. (nem tudsz meghatározni engem, se megindokolni a kapzsiságot)
A szabadság földjén véve! (Föld! Szabad!)

És mi mind hibáztatva vagyunk,
Túl messzire mentünk,
A büszkeségtől a szégyenig,
Keményen próbáljuk,
Hiúságban halunk meg,
Reménytelenül boldogok és vakok vagyunk
Azokra, akik vagyunk,
Mindent akarunk áldozat nélkül!

Vedd észre, hogy a saját életünket a félelem kultúrájában töltjük.
Tisztelgéshez állunk, köszönömöt mondani az év emberének.
Hogyan jutottunk ide? (nem tudsz meghatározni engem, se megindokolni a kapzsiságot)
Ez a kapzsiság, amit nem tudunk kikerülni! (Kikerülni!)

És mi mind hibáztatva vagyunk,
Túl messzire mentünk,
A büszkeségtől a szégyenig,
Keményen próbáljuk,
Hiúságban halunk meg,
Reménytelenül boldogok és vakok vagyunk
Azokra, akik vagyunk,
Mindent akarunk.
Mindenki mindent akar áldozat nélkül!

Mondd meg most, mit tettünk? Nem tudjuk.
Nem engedhetem meg, hogy ami elkezdődött leszakítson,
Higgyél nekem most, nem maradt választása a mi
Hátunknak a fallal szemben.

És mi mind hibáztatva vagyunk,
Túl messzire mentünk,
A büszkeségtől a szégyenig,
Reménytelenül boldogok és vakok vagyunk
Amikor mindannyiunknak kell
Valami igazban
Hinnie,
Nem mindenkinek?
Mindenkinek, mindenki,
El fogunk bukni.

Mer' mindannyian hibáztatva vagyunk
Túl messzire mentünk,
A büszkeségtől a szégyenig,
Keményen próbáljuk,
Hiúságban halunk meg,
Mindent akarunk,
Mindenki, nem mindenki?